5.fejezet : "Biztos csak valaki szórakozik."

Anita:

-Miért nem mehettem be?
-Mert Rev és Hannah éppen egymás szájába voltak. - mondtam halál nyugodtan.
-Hogy mi? - kérdezte kíváncsian.
-Igen jól hallottad. - mondtam, majd rámosolyogtam.Ezután egy 10 perces kínos csend következett.
-Amúgy hova is megyünk?
-Az egyik bemutatómra.Úgy volt hogy Hannah jön, de hát..
-Bemutató?
-Igen.Tudod elismert divattervező és modell vagyok. - mondtam, majd büszkén kihúztam magam.
-És téged nem zavar, hogy együtt jelenünk meg?
-Ez most nem olyan mint amiket a TV-be látsz.Ez úgymond "zárt körű", nagyon "zárt körű".Rajtam kívül még  1-2 divattervező, meg fotós lesz ott.Nem akartam beengedni egy tv-t sem.Még úgyis lesz 1-2 alkalom hogy bemutatják. - Brianre néztem majd elmosolyodtam. - Nagyon zavar hogy elrángattalak?
-Nem már úgyis rég beszélgettünk. - az út többi részén nosztalgiáztunk.
-Na itt is vagyunk. - kiszálltunk, majd oldalról szokáshoz híven jöttek a "Hé kislány jössz egy körre?" és egyéb megjegyzések.Feléjük fordultam és ennyit mondtam.
-Mi van anyuci nincs otthon hogy még mindig itt nyomultok? - néztem rájuk fintorogva, majd rájuk kacsintottam és küldtem nekik egy puszit. - Puszilom anyut! - mondtam gúnyosan, majd bementem az épületbe.
-Ohha, ez laza volt. - nézett rám Brian.
-Már megszoktam elég sok ilyen van. - mondtam, majd elindultam a bemutató terem felé. - Nem jössz?
-De! - mondta, majd jött is.

Hannah.

Mélyen Jimmy szemébe néztem.
-Ezt komolyan nem hiszem el. - mondtam kiakadva.Majd felvettem a telefonomat - Igen? - kérdeztem, de nem szólt bele senki. - Haló! - még mindig semmi. - Na ne szórakozz velem! - mondtam, majd egy halk nevetést hallottam.Már megint ez.
-Látlak Hannah! - mondta egy torz hang, majd letette.Elég furcsa arcot vágva néztem a telefonomat.
-Ki volt az? - kérdezte Rev kíváncsian.
-Nem tudom.Biztos csak valaki szórakozik. - mondtam, majd ledobtam a telefonom. - Bocsi, hogy tegnap lefárasztottalak. - mondtam, majd visszafeküdtem. - Tudod, én még senki előtt sem sírtam.Brian előtt se.Vagyis, neki már sírta, de az is akkor volt amikor valamivel megbántottam és szinte sírva hívtam fel. De még Anita előtt se, anyu előtt se.Senkinek sem nyíltam még meg ennyire.Nem tudom veled miért van másképp.Tudod, alig ismerlek, de úgy érzem benned megbízhatok. - néztem mélyen a szemébe.Basszus most veszem észre hogy mennyire gyönyörű kékek a szemei. Már elég közel voltunk egymáshoz, amikor Zacky rontott be az ajtón.
-Boccs, hogy megzavarlak titeket, de Hannah jó lenne ha most tudnánk beszélni. - nézett Jimmyre - két szem közt.
-Jó-jó, már megyek is. - mondta, majd kiment a szobából.
-Mi az Zacky? - kérdeztem kíváncsian.
-Figyelj, maradj nyugodt oké?
-Jó de mi van már? Mondjad! - kezdtem kicsit ideges lenni.
-Anitát be kellett vinni a kórházba.
-Hogy hova? - kérdeztem ordibálva, felpattantam, felhúztam egy pólót ami a legelőször a kezem közé került + valami nadrágot és indultam ki.
-Hé várj már! - mondta Zacky.
-Mire? Csodára? Melyik kórházba van? - kérdeztem idegesen, majd gyors felvettem a cipőmet és mentem ki.
-Inkább elviszlek.Ilyen állapotba nem vezethetsz. - mondta, majd elvette tőlem a kulcsot.
-Igyekezz! - mondtam gyilkos szemekkel, majd beültem a kocsiba.Pillanatok alatt odaértünk a kórházba.
-Ma behoztak egy lányt. Anita Wilde.
-Igen a 312-es szobába van. - mondta a nővérke a pult mögött.
-Kösz. - mondtam és azonnal mentem a lifthez. - Siess már! - mondtam Zackynek, aki kicsit lemaradt.Szegény most biztos azt gondolja hogy egy idegbeteg vagyok.Mikor felértünk, a szoba előtt Brian ült, fejét támasztva.Mikor észrevett, felállt és a szemembe nézett.
-Te végig vele voltál? - kérdeztem, majd kezdtem még idegesebb lenni.
-Igen, de Hannah mielőtt ideges lennél tud. - mondta volna tovább, beleütöttem a falba pont a feje mellett.Ilyenkor nem éreztem fájdalmat.A fal nagyon kicsit megrepedt, de nem tudtam visszatartani magam.Elkezdtem lökdösni Briant a falnak.
-Brian Elwin Haner - csak akkor szólítottam így, ha tényleg nagyon ideges voltam rá -  mi a jó életet csináltál? - kérdeztem tőle ordibálva, de meg sem vártam még azt sem hogy szóra nyissa a száját. Nekilöktem a falnak minden erőmből, majd beleütöttem egyet a mellkasába. - Te balfasz! - kiabáltam, majd elindultam a női mosdó felé.Berontottam, majd belerúgtam egyet az egyik WC ajtóba.Mikor lenyugodtam kicsit tisztábban láttam a dolgokat.Basszus, mekkora egy hülye vagyok. Könnyen elvesztem a fejem, és ez miatt lehet hogy a barátságunk tönkre fog menni. Visszamentem hozzájuk, és Brian elé álltam.
-Baszki Brian bocsi. - mondtam, majd felállt és megölelt. - Tudod hogy könnyen elvesztem a fejem és olyankor nem vagyok magamnál.Bocsi.
-Tudom, de azért ez sokba fog neked kerülni. - mondta nevetve.
-Tudom.És bocsi Zacky ha megijesztettelek. - mondtam, majd odamentem és átöleltem. - Nem szoktam ilyen lenni, csak.
-Semmi baj. Most már tudom hogy veled nem jó kikezdeni. - mondta, majd elnevettük magunkat.Pont akkor egy orvos lépett ki Nitti ajtaján.
-Elnézést, tudna mondani valamit Anitáról? - kérdeztem.
-Önök a hozzátartozói?
-Igen, de mondja már kérem! - sürgettem a dokit.
-Nos, a bal keze eltört, ennél komolyabb baja nincs.Kisebb zúzódásai vannak.
-Elnézést lehet tudni hogy mi történt? - kérdezte Brian.
-Valószínűleg megverték.Most egy hétig gipszben lesz a keze, ezért jó lenne ha minél többet pihenne!Nos, akkor viszlát.
-Viszlát. - mondtam, majd mentem is be hozzá.Az ágy szélén ült, felöltözve és sírt. - Nitti. - mondtam, majd odaszaladtam hozzá, és átöleltem. - Nincs semmi baj. - mondtam, majd közben a fejét simogattam. - Kik voltak azok?
-Nem tudom. - mondta, majd elengedtem.Odahúztam egy széket és elé ültem.A fiúk is odajöttek. - Mondtam Briannek, hogy el kell mennem egy picit. Kaptam egy SMS-t az egyik ismerősömtől aki ott volt, hogy menjek ki beszélni akar velem.Elindultam, de valaki lefogott és behurcolt egy raktár szerűségbe.Egy rongyot az arcomhoz nyomott, aminek a szagától szó szerint elkábultam.Többre már nem emlékszem, csak hogy valaki kihúz, és ott hagy egy nagy terem közepén, meg hogy a kezem iszonyatosan fáj.
-Mikor megtaláltam eszméletlenül feküdt.Gyors behoztam és ellátták. - fejezte be Brian.Nittire néztem, majd megint átöleltem.
-Na gyere menjünk! - mondtam, majd segítettem neki felállni. - Zacky Brian, légyszi vigyétek haza Nittit, nekem van egy kis dolgom. - mondtam, majd elkértem Zackytől a kulcsokat.
-Hannah, ne csinálj hülyeséget! - mondta utána Brian és Nitti szinte egyszerre.
-Úgy ismertek engem? - kérdeztem, majd rájuk kacsintottam.
-Igen - jött a válasz.Gyors kimentem és beültem a kocsiba.Tudtam, hogy merre volt a bemutató, mert Nitti már emlegette.Gyors odamentem, majd megkerestem azt a "raktár" féleséget.Nem találtam mást, csak egy kis "dolgozói-szoba" feliratú ajtót amit talán hasonlíthat rá.Benyitottam, majd körbenéztem.Megtaláltam a zsebkendőt, amiről Nitti beszélt.A kukába volt.Jézusom, mennyire amatőrök.Még kutakodtam egy kicsit, és találtam ott egy fülbevalót.Kék, kocka alakú csillogós.
-Mintha már láttam volna valahol. - mondtam hangosan, miközben forgattam - na mindegy. - eltettem, hátha még jó lesz valamire.Kimentem, majd beültem a kocsiba és megcsörrent a telefonom egy SMS.Ismeretlen számtól.
"Tudod Hannah, nem szép dolog mások után kutakodni!"
Na jó, ez már tényleg idegesítő.Remélem ez tényleg valami vicc, mert kezdek beparázni.Gyors haza hajtottam, majd mikor beértem szinte mindenki ott volt.Az egész banda.Megint csörgött a telefonom.Sóhajtottam egyet, majd megnéztem ki hív.Megint ugyan az.Ekkor Rev termett előttem.
-Szia Hannah. - mondta, majd átölelt.
-Szia, ne most pont hívnak. - mondtam, majd felvettem. - Igen? - hirtelen mindenki rám nézett.
-Hannah, Hannah.Én vigyáznék a helyedbe.Tudod ha ennyi emberrel veszed körül magad, könnyen meglehet hogy valamelyik megsérül. -ugyan az a torz hang. Éreztem, hogy elfehéredek és Jimmyre néztem aggódva.
-Ki az? Ne szórakozz velem, mert elég rosszul fogsz járni!
-Én nem mernék ilyeneket mondani. - mondta, majd elkezdett ördögien kuncogni. - Még halljuk egymást!Szia Hannah. - kinyomta.Nem tudtam mit kezdjek.Hirtelen a többiekre néztem majd végül Revre.
-Mi az? - kérdezték.
-Semmi - mondtam. - De ti hogy-hogy itt? - kérdeztem meglepődve, mivel szinte mindenki a kanapén vagy az mellett ült.Közelebb mentem, majd megpillantottam egy borítékot.A nevem volt rá felírva, nagy betűkkel. - Ez meg mi? - kérdeztem.
-Hát mi sem tudjuk. - mondta Matt. - bonts ki! - megfogtam, majd úgy tettem ahogy mondta.A borítékba 3 kép volt.Mind a 3 képen Nitti volt, ahogy a földön fekszik, ájultan abban a kis szobában.Egy kis papír is volt benne.
"Ugye nem akarod hogy ők is így járjanak?!"
Lehunytam szemem, vettem egy mély levegőt, majd felszaladtam a szobámba.Gyors kerestem egy táskát, és belepakoltam pár ruhát, majd elindultam volna kifelé, de Rev megállított.
-Mégis mi volt ez? - kérdezte.
-Mi? - kérdeztem, mintha nem érteném miről van szó.Becsukta maga mögött az ajtót, és a szemembe nézett.
-Ki az?
-Mi? - most már tényleg nem értettem mit akar.
-Ki az aki zaklat?
-Rev, te jól vagy? - próbáltam úgy tenni mintha ez nem lenne igaz.Végigsimítottam az arcán, de megfogta kezeimet.
-Mi volt a borítékba? - nem megy.Neki nem tudok hazudni.Ledobtam a táskámat, majd megmutattam neki a képeket meg a levelet.
-Ma kaptam egy SMS-t is. Nem tudom ki ez, de már korábban is hívogattak így.Úgy kb. fél éve van ez.Nem vettem komolyan soha, de ez a mai dolog. - vettem egy mély levegőt. - El kell mennem Jimmy!Értsd meg
-Nem! - nézett szigorúan a szemembe. - Pihenned kellene! - mondta kedvesen. - Feküdj le aludni! - basszus azok a kék szemek.
-Jó. - mondtam morcosan, majd magamhoz szorítottam. - Légyszi, ne hagyj egyedül! - megsimogatta a fejem, majd adott rá egy puszit.Kiment, én pedig befoglaltam a fürdőt.Gyors letusoltam, majd lefeküdtem és csak bámultam a TV-t.



Rev:

Lementem, majd szóltam Anitának hogy nem mondhatok semmit.Miután a többiek elmentek, segítettem összepakolni és elmosogatni.Nem mondom, Anita egész jól főz.
-Na akkor én el is mentem aludni! - mondta, majd ásított egyet.
-Azt hiszem én is így teszek. - mikor beértem Hannah szobájába, ő már elaludt.Lefeküdtem mellé, de a telefonja elkezdett rezegni.
-Jimmy! - mondta, majd felpattant.Rémültem rám nézett, majd remegő kézzel megnézte.Megint egy SMS.
-Hannah -  odaadta a telefont.Egy üres üzenetet kapott. - Nyugalom mondtam, majd egy puszit nyomtam a homlokára.Visszafeküdtünk, majd átölelt.