MK 3.

3.fejezet: " Sister...  "

Renée:

-Colin, te hogy kerülsz ide? - futottam hozzá könnyes szemekkel.

-Már látni akartalak! - mondta mosolyogva, majd hozzám bújt. 

-Miért mentél el, egyáltalán? - fogtam meg a fejét. - Annyira aggódtam érted!
-Sajnálom, de a tanulmányok miatt vissza kellett jönnöm kicsit! Már annyira hiányoztál!

-Te is. - csókoltam meg.

Colin, gyerekkori barátom és egyben a barátom is. Együtt tanulunk Londonban, és ő is LA-ben született.

-Többiek? - nézett be.

-Juliet szüleinél vannak, de nemsokára jönnek.

-És lehetne, hoooogy...

-Hogy?

-Ameddig nincsenek itt, kettesben legyünk? - puszilgatott lassan..

-Elintézhetem. - mosolyodtam el, majd küldtem Andy-nek egy üzenetet.

"A kaja becsomagolva, Colin hazajött. ;) ! "

Andy:

-Colin itthon van!

-Re barátja?

-Aha. - bólintottam kicsit ingerülten.

-Akkor, most nem nagyon kellene elmennünk.

-Nem engedem, hogy a húgom olyan dolgokat műveljen, amiket...

-Amiket te is 16 évesen? - nézett rám mosolyogva, felemelt szemöldökkel Jul.

-Hát...hát... IGEN! - néztem rá kiakadva, mire csak elnevette magát.

-Andy, 18 éves! Nem lesz mindig a te kis húgocskád!

-De! És most azonnal el is megyünk, haza!

~

-Renée! - mentem be kiabálva, de nem találtam őket sehol. - Renée! - nyitottam be a szobájába.

-Andy? - kelt fel a húgom. - Mi a baj? - kérdezte, mire kihúztam a kezénél fogva.

-Mégis mit csináltok?

-Mit csinálnánk? Olyan fáradtak voltunk mind a ketten, hogy bealudtunk. Col most utazott vagy 10 órát és először hozzám jött el! Nyugi már! - mondta álmos hangon. - Nem csináltunk semmit.

-Ha egy újjal is hozzád ér,

-Andy! Elhiszem, hogy aggódsz értem és köszönöm, de... De már 18 vagyok, ha most csináltunk is volna bármit, egy szavad sem lehetne!

-De, mert felelősséggel tartozok érted!

-16 évesen, mikor rátok nyitottam, valahogy nem ezt mondtad! - vigyorodott el. - Köszönöm, hogy aggódsz értem, - ölelt át. - de semmi okod rá!

-Azért biztonság kedvéért itthon alszunk!

-Andy! - szólt rám Jul. - Most jött haza, már egy hónapja nem találkoztak! - rángatott vissza a nappaliba.

-Nem baj! Figyelek! - mutattam Renée-re.

Renée:

Andy... Néha túlságosan aggódik értem...

Mikor visszamentem, meglepetten vettem észre, hogy Col fel sem ébredt. Visszafeküdtem mellé, megpusziltam és aludtam tovább.

~

Hajnali 4 körül, arra lettem figyelmes, hogy Colin nagyon mocorog.

-Kicsim, te már fent va - mondtam volna, de ő félbeszakított egy hosszas csókkal. - Colin? - fogtam meg a fejét.

-Kiélvezem, hogy végre veled lehetek. - hajolt fölém.

-De Andy-ék a másik szobába vannak!

-Ami a folyosó végén van és a másik felén! - mosolyodott el. - Ugyan már, 18 vagy!

-De akkor is!

-Meddig akarsz Andy pici húga lenni? - nézett rám.

-Hát... Még sokáig.

-Nemár! - csókolt meg.

Andy:

Reggel, mikor felkeltem már mentem Renée-hez, de a tusolóban voltak..

-Colin, nemár! Így is tiszta hab a fejem és nem is akartam hajat mosni! - hallottam bentről.

-De ha nyugton maradnál, le tudnám mosni!

-Ha nem - mondta volna, de már csak a víz csordogálását hallottam.
-Colin a tusolóban? - kérdeztem magamtól kiakadva. Jul hirtelen elrántott és lementünk.

-A tusolójában! - néztem rá kiakadva.

-Andy! Most már elég oké? Hagyd rájuk!

-De

-Semmi de! Igyekezz, mert menned kell próbára!

~

-Mi a baj? - ült le Ashley.

-A húgánál aludt tegnap a barátja, akivel már kb. 4 éve járnak, de elvileg eddig még nem csináltak semmit.

-Én nem hinnék neki.

-Kizárt... - rázta meg a fejét Juliet. - Ő mindig mindent elmond Andy-nek és nekem is! Bár... Tegnap este óta nem beszéltünk.

-Így fog égni a gyerek! - vettem elő a gyújtómat.

-Csak tudjam meg, hogy mit művelt vele! - mondtam még mindig kicsit ingerülten.

-Elég már! - mondta Ashley röhögve.

-Már amúgy is 18!

-Ez nem mentség semmire! - mondtam és kimentem rágyújtani.
-Túlreagálod Biersack! - kiabálta ki nekem Jinxx.