SML 9.

9.fejezet: " Találkozás "

Andrea:

-Vic, ez nem megy! - tettem le a gitárt.
-Már miért ne menne?
-Mert nehéz! Ez... Ezt én nem tudom!
-Ugyan már, te mindenhez értesz!
-Úgy látszik, mégsem! - keltem fel, majd visszarántott. Megfogtam egy párnát és az arcába nyomtam. Hátradöntöttem, így főlé kerültem. Mikor levettem a párnát én is kaptam egyet az arcomba...

Már egy fél órája csatáztunk, mikor felszaladtam az ágyra. Pont mikor ugrottam lefelé, nekem akarta dobni a párnát, de sajnos nem engem talált el.... Az éjjeli lámpáját, ami leesett és így el is tört. Kicsit komoran néztünk egymásra, de röhögve folytattuk tovább.
Egyszer csak kinyílt az ajtó, odadobtuk mind ketten a párnánkat és így pont telibekaptuk Mike-ot...
Én felkaptam az enyémet és egyből rohant mindenki kifelé.
-Bocs! - ugrotta át az asztalt Vic.
-Sajnálom srácok! - ugrottam fel a kanapéra, onnan a a padlóra és ki az udvarra.
-Álljatok meg! - kiáltott utánunk Mike de mi csak szaladtunk kifelé. Ahogy kiértünk a locsoló autómatikusan működésbe lépett...
Időközben már azt játszottuk, hogy kinél van a párna. Ahogy azt várhattuk is, nálam volt végig. Tiszta sár volt mind a hármunk de még rohangáltunk. Egyszer csak ezek ketten rám vetődtek, és egyszerre elcsúsztunk. Kapkodtuk a levegőt és fel nem akartunk kelni.
-És nálam van! - emeltem a magasba diadalmasan a már totál mocskos párnát.
-Azt hiszem hivatalosan is kijelenthetjük, hogy a győztes nem más, mint Andrea! - mondta Jamie, majd elkezdte a himnuszt énekelni.
-Vic miért van, hogy a nőd mindenben jó?
-A gitárhoz nem ért. - mondták mind a ketten lihegve.
-Hal' istennek! - fordult a hátára Mike. Lassan felkeltünk, és bementünk letusolni.

~

-Ne menj vissza! - mondta Vic, miközben a kanapén feküdtünk és a hajamat birizgálta.
-De holnap be kell mennem a suliba!
-Akkor menj innen! Elviszlek!
-Vic!
-Egy napot kibírsz! - nézett rám nagy szemekkel. - Naaa!
-Andrea maradj itt! Addig úgyis nyafogni fog, ameddig azt nem mondod igen! - szólt oda Mike a konyhából.
-Jó lenne ha maradnál! - ült le a hasamhoz Jamie.
-Látod? - könyökölt fel Vic. - Amúgy... Tony?
-Fogalmam sincs. - nézett körbe Jaime. - Szerintem megint valami baj lehet Jessie-vel...
-Jessie, az ő nője?
-Ja, egy pornósztár.
-Andrea, adj tanácsot! - jött ki Tony kétségbeesve.
-Én?
-Igen, mert te nőből vagy!
-Hát... Azt hiszem igen... - néztem rá kicsit értetlenül. - Mond. - mosolyogtam rá.
-Szituáció: Ma nem volt időm elmenni hozzá és most nemrég felhívtam... A fejemhez vágta, hogy sohasem jegyzek meg semmit és hogy nincs időm semmire...
-Tony hányadika van ma?

Néztem rá.

-26. - mondta a telefonját nézve, majd a homlokára csapott.

-Éééés, ez milyen nap? - mosolyogtam rá.
-Bassza meg! - csapott a homlokára és azonnal felpattant.
-Ez mi volt?
-Évfordulójuk van, pontosan ma...
-Ezt honnan tudod?
-Mert már múltkor mondta, hogy milyen ajándékot vett neki. De nekem most telefonálnom kell. - keltem fel, majd gyors felhívtam a koleszt, hogy nem megyek vissza estére.

Leültem a többiek közé a nappaliba és elkezdtem velük kártyázni.

-Mit játszunk?
-Poker, de te.... Te is szeretnél? - nézett rám Mike kicsit furcsán.

-Mert?

-Hát, te... Te nő vagy.

-És ezért nem tudhatok kártyázni? - kérdeztem kiakadva.

-Mike, egy éltanulóval beszélsz, aki már most letudna doktorálni. - nézett rá Jaime röhögve.

-Simán kijátszik téged!
-Azt nem hiszem el... - mondta, majd elkezdett osztani.

~

-Hatodszorra is alázzalak meg? - vettem magamhoz az összes zsetont.

-Nem szeretlek! - vágta az asztalra a lapokat, mire elnevettem magam. - Mindenbe jobb vagy.
-Ezért keress olyan nőt, aki buta és cuki szőke! - mondtam mosolyogva, majd hátradőltem.

-Mondasz valamit! - mutatott rám Mike, majd Vic átkarolt.

~

-Te Vic...

-Igen? - nézett rám már félálomba.

-Mike-nak nincs barátnője? - könyököltem fel.

-Nincs. Miért?

-Nem tudom... Magányosnak tűnik...

-Hát én nem vettem észre, de biztos felszed majd valami nőt.

-Nem valami nő kell neki, hanem egy lány! - feküdtem a mellkasára.

-Legyünk kerítők?

-Hát... Lehet az lenne a legjobb!

Mike:

"Aki buta és csini szőke"....

Tehát maradjak a kurváknál? Ezt nem bírom... Az előző nőm óta, ami kb. 1 éve volt nem találtam senkit ebbe a kibaszott városba sőt, egész Amerikában sem...

Este inkább elmentünk Jaime-vel valami bárba, mivel az ő nője sem ért rá.

-Ennyire bánt, hogy Andrea levert? - kérdezte röhögve.

-Nem, hanem amit utána mondott... Tényleg elég szerencsétlen vagyok a nők terén.

-Ugyan már! Fogj magadnak egyet és kész! Mondjuk őőő - nyújtózott ki - őt ott! - bökött az állával egy egyedül ülő, rózsaszín hajú csajszira.

-Rózsaszín?

-Ne azzal foglalkozz! Egyedül van! - mondta, erre a csajszi felállt és kiment. - Menj utána!

-Nem....

-Mike baszd meg, indulj már! - nézett rám felhúzott szemöldökkel.

-De ha nem lesz jó vége fizetsz nekem valamit!

-Oké! - mondta önelégült vigyorral.

Kimentem és követtem a csajszit. Leült egy buszmegbe és rágyújtott.

-Bocsi, kérhetek tüzet? - mentem oda hozzá egy szál cigivel a számba. Mikor felnézett rám, elállt a szavam.

-Tessék? - vette ki a kis dugót a füléből. Tisztán hallottam, hogy a mi számunkat hallgatja. - Mike Fuentes? - nézett rám kikerekedett szemekkel.

-Igen. - mosolyodtam el, és idegességembe a tarkómat kezdtem el vakarni.

-Úristen. - vigyorodott el. - Az én nevem Lisa, hatalmas rajongótok vagyok és te vagy a példaképem! - állt fel azonnal.

-Fú. - néztem rá kicsit meglepetten a sok infótól. - Hát Lisa, örülök a találkozásnak! De én a te példaképed?

-Igen, én is dobolok! - mosolygott aranyosan. - Kérhetnék egy képet?

-Akár kettőt is! - mondtam, majd mellém állt és gyors csinált egy képet.

-Ezt el sem hiszem... - mosolygott még mindig.

-Amúgy, kérhetek tüzet? - mosolyogtam rá.

-Persze! - nyújtotta a gyújtóját.

-De király! - néztem a Jack Daniel's-es gyújtót.

-Köszi, a születésnapomra kaptam.

-Hány éves vagy?

-Ma lettem 21.

-Ó, boldogat!

-Köszi.

-Nincs kedved meginni valamit?

-De, miért ne? - vonta meg a vállát.

-Hogy-hogy egyedül vagy a születésnapodon?

-Hát, tudod, kb. fél órával ezelőtt dobott a barátom. - vonta meg a vállát, mire felszisszentem. - Hát igen, kicsit szerencsétlen vagyok szerelem téren! - igazgatta a haját. 

Mikor visszamentünk a kocsmába, Jaime már nem volt ott.

-Mit kérsz?

-Hát, talán egy... Egy martinit.

-Száraz?

-Csak azt! 

-Mindjárt jövök! - keltem fel. kértem 2 száraz martinit és visszamentem. - Amúgy, mivel foglalkozol?

-Hát, van egy banda, ahol dobolok, de azon kívül fodrász és sminkes vagyok.

-Azt látom! - néztem a haját, majd elnevette magát.

-Imádom, ha színes a hajam! Most lilára terveztem a hajam, aztán pedig szinte biztos, hogy kék lesz! - kortyolt bele a poharába.

-Kék?

-Igen.

-És milyen az eredeti hajszíned?

-Sötétbarna, de az utálom! - rázta meg a fejét. - Túl egyszerű! És te, hogy-hogy ilyen magányosan, errefelé?

-Hát, Jaime-vel eljöttünk kicsit otthonról, mivel Vic-nél ott van Andrea Tony pedig ment a nőjéhez és mi ketten meg... Mi meg egyedül voltunk és elugrottunk ide.

-De, neked nincs barátnőd?

-Nem, nincs.

-Furcsa... Mindenhol az a pletyka járja, hogy valami csajjal kavarsz. - mondta, mire elnevettem magam.

-Az a nő az exem... - dőltem hátra. - Egy éve hagyott ott, mert megcsalt. - néztem rá.

-Ó, bocsi! - tette a szája elé a kezét.

-Nem, azt hiszem mind a ketten ugyan abba a cipőben járunk. - mosolyogtam rá.

-Megeshet! - vette elő ismét az aranyos mosolyát. Ekkor kaptam egy SMS-t... 

"Azonnal gyere haza.

-Jaime"

-Basszus.... - mondtam magamnak halkan. - Lisa!

-Igen?

-Megadnád a számod? - mosolyogtam rá. - El kell mennem, de szívesen folytatnám ezt a beszélgetést.

-Persze! - mondta, majd előkapta a telefonját. Gyors számot cseréltünk és én rohantam is.