2.Fejezet  "Én ezt mondtam, és nem kérdeztem!"

Hannah

-Basszuuuuuus! Miért kellett ilyen korán kezdeni a fotózást? - mondtam nyűgösen , majd berontottam a házba és azzal a lendülettel hátradőltem a kanapéra.Lehunytam a szemeimet. - Ez a te hibád Anita Wilde. - mutattam Nittire, aki éppen a konyhába keresett valamit.
-Hannah, mi akarsz? - mondta nevetve. - Még így is fél órát késtél, és amúgy is már fél 12. - bökött oldalba. - Hallod? Ne aludj!
-Nee! Tudod hogy csikis vagyok!
-Meddig voltál fent? Mi? - kérdezte, majd közbe csak nem hagyta abba az oldalam bökdösését.
-Nee! Mondom neee. - mondtam nevetve, és közben próbáltam védekezni.Szinte már birkóztunk a kanapén, amikor megcsörrent a telefonom. - Várj, várj, ezt fel kellene vennem. - mondtam sírvaa röhögéstől.
-Oké. - mondta, majd leszállt rólam.Előhalásztam a zsebemből a telefonomat.Ismeretlen hívó.
-Igen?
-Ő Hannah szia.
-Syn? Csá. Miért hívtál?
-Csak annyi, hogy hányra menjek érted?
-Őőő nem tudom. Nitti is jön.
-Oké, tőlem.
-Én ezt mondtam, és nem kérdeztem! - mondtam határozottan. - Várj egy kicsit. - elvettem a fülemtől a telefont. - Nitti! - kiabáltam ki neki az udvarra.
-Igen? - kiabált vissza.Igazából, én sem értem hogy miért kiabálunk, ha egyszerűen ha simán beszélnénk akkor is hallanánk egymást.
-Ma alkoholizálunk?
-Este fél 8.
-Oké. - visszavettem a fülemhez a telefont. - Na akkor este fél 8-ra gyere!
-Oké.Rev is jön.
-Rev?
-Tudod az a magas idióta.
-Hé! - hallottam a háttérből, hogy valaki röhögve "rászól" Brianre.
-Igen, tudom. - mondtam nevetve. - Oké, ő is jöhet.
-Hannah mi ez? - hallottam, ahogy Nitti kiakadva kiabál a konyhából. - A melltartód, mit keres a konyhába?
-Ja, bocsi, csak reggel siettem átöltözni, és miközben választottam ruhákat kaját is csináltam magamnak. - kiabáltam neki vissza. - Bocsi biztos elfelejtettem visszatenni! Szeretlek! - mondtam neki, majd amikor rám nézett aranyosan rámosolyogtam.Hirtelen hangos röhögést hallottam.A telefonból jött. - Brian.Ki vagyok hangosítva? - kérdeztem kíváncsian, és kicsit mérgesen.
-Hát...Igen. - mondta, majd nevettek tovább.
-Azt ugye tudod, hogy ezt még nagyon megkeserülöd! - mondtam bosszúsan. - Na de megyek és elpakolok mert a végén már a temetésemre jöttök ! Na csá lányok! - letettem a telefont, és gyors odafutottam Nittihez.
-Na végre, pont ideje volt hogy segíts.Pakold el a cuccaidat, utána meg gyere és segíts főzni! - komolyan néha mint valami diktátor.
-Máris. - mondtam, majd összeszedtem az "elhagyott" cuccaimat.Találtam nadrágot, a medence szélén, melltartót a TV mögött, sapkát (?) a konyha ablakába.A cipőimet a fürdőszobába találtam meg, a kádba. - Ez meg hogy kerül ide? - kérdeztem magamtól, majd megvontam a vállam. Végül is tök mindegy a lényeg hogy megvan.Gyors elpakoltam őket, majd lesiettem Nittihez a konyhába.


Anita:

-Na mi lesz a kaja? - kérdezte Hannah.
-Házilag készített gyros. Okés?
-Uhh, de rég ettem. Oké benne vagyok!
-Na akkor segíts! - úgy kb 1-re készen is lettünk.Nem mondom, Hannah ha akar azért tud segíteni.Megterítettünk és elkezdtünk kajálni. - Amúgy kivel beszéltél telefonon?
-Briannel.Ja, amúgy ma este vele megyünk inni. - hirtelen félrenyeltem, és elkezdtem köhögni.Hanna gyors öntött nekem vizet hogy igyam meg. - Bazd, nehogy nekem itt meghalj! - Már könnyeztem, nem bírtam nyelni.
-Jól vagyok.Köszi. - törölgettem a szemeimet.
-Biztos? - ült vissza Hannah.
-Igen, de mikor beszéltétek ti ezt meg?
-Ma, amikor találkoztunk. Te is jössz! Fél 8-ra itt vannak!
-Vannak?
-Igen ő meg Rev. Ja rosszul mondtam nem csak Briannel megyünk, hanem az egész bandával.Csak ők ketten jönnek értünk. - na itt lesokkolódtam.
-Hogy mit csinálsz? És ki az a Rev?Miért nem kérdezted meg előbb, hogy akarok-e velük találkozni? - kezdtem kicsit kiakadni.
-Hát, bocsi, de azt hittem te is szívesen eljönnél! - boci szemek.
-Neee! Ezt ne kezd! Tudod hogy ezzel már nem tudsz rávenni semmire. - még nagyobb boci szemekkel nézett rám, és már könnyesek voltak a szemei. - Na jó, elmegyek! - megadtam magam.
-Jaaj, de szeretlek! - mondta, majd átmászott az asztalon, és átölelt.
-Hogy te mekkora egy színésznő vagy! - mondtam, majd elnevettük magunkat. - De ezt te takarítod össze! - mondtam, majd a tányérokra mutattam.
-Na nee! - nézett rám elszörnyedve. - Erre a nemes célra, én képtelen vagyok!
-Dehogyisnem kisanyám!Úgy megcsinálod, mint a huzat! - néztem rá mosolyogva.Megforgatta a szemeit, majd leszállt az asztalról és elkezdett pakolni. - Ja, és te is mosogatsz!
-Nem, azt már nem! - mondta nyűgösen.
-De! Ez büntetés, amiért nem kérdeztél meg!
-Igenis, anyu! - mondta gúnyosan, majd ártatlanul rám mosolygott.Leültem a kanapéra, és bekapcsoltam a TV-t.Épp valami idióta szappanopera ment, ezért inkább váltottam csatornát.Sikerült megtalálnom a MTV-t.Valami iszonyatosan nyálas szerelmes szám ment, amire most pont nem vágytam. - Jézusom, Nitti, mi a rák ez?
-Nem tudom, de ha ez zene akkor én meg kínai vagyok!
-Na mind egy. Csináljunk valamit, olyan lassan telik az idő.És ma már nincs is semmi.Se interjú, se fotózás, se semmi.
-Hát igen. Ez így egy kicsit uncsi.
-Te! Nem csináltatunk egy tetkót?
-Ez most honnan jött?
-Nem tudom. Csak úgy. Valami közöset! Na?
-Basszus, Hannah. Te idióta vagy de tetszik az ötlet!
-Na, nem csalódtam benned!
-És mi legyen? - kérdeztem, majd tovább kapcsolgattam a TV-t.
-Hát, én arra gondoltam, hogy lehetne a tarkónkra, és egy hangjegy.Na?
-Jó ötlet.Akkor megyünk is?
-Ahha. Várj összeszedem a cuccaimat.
-Ez egy jó ötlet. - mondtam, majd én is előkerestem a telefonom, meg még 1-2 cuccot.Úgy kb negyed óra múlva már indultunk is. Mikor beértünk a szalonba szerencsénk volt, mert mindjárt meg is tudták csinálni.Hazafelé beültünk egy cukrászdába.Hannaht szinte ellepték a rajongók, majd mikor megvolt mindenkivel a közös kép meg az autogram osztogatás végre rendelhettünk is.Én szokáshoz híven epertortát kértem, Hannah pedig citromos fagyit.Jézusom, de imádom az epertortát.Végül is én minden kaját imádok.
-Basszus, adj egy falatot. - mondta Hannah.
-Mi? - kaptam fel a fejem.
-Olyan élvezettel eszed azt a tortát, hogy most már muszáj megkóstolnom! - elnevettük magunkat, majd adtam neki egy falatot. - Ú, hát azért citrom fagyira nem volt olyan jó.Na de ha megetted tipli van, mert 5 óra, és még mire elkészülünk.
-Jó-jó sietek.-gyors bedobtam ami még maradt, és indultunk is.