13.fejezet: "Hannah, szerintem hagyd!"

Hannah:

Úgy fél óra tökölés után eldöntöttem hogy spagettit csinálok. Mivel valahogy éreztem hogy a többiek is be fognak toppanni, többet csináltam.
-Jimmy, Nitti! - kiabáltam fel az emeletre. - Vályúhoz. - gyors megterítettem és jöttek is le.
-Kaja! - mondta Nitti, miközben a hasát fogta. - Mondtam már hogy egy isten vagy? - kérdezte, és már szedte is magának a kaját!
-Még várj! - szóltam rá és az ajtó elé álltam. - Figyelj!Háromnegyed 12 van ugye?
-Igen. - mondta Jimmy álmosan és ő is leült. - Miért van 2-vel több tányér? - nem válaszoltam, csak a bejárati ajtó elé álltam.
-5...4...3...2...1... - mire kimondtam az egyet, Syn már nyitott is be. Nittiékre néztem, majd elvigyorodtam.
-Hannah! - mondta Brian, és átölelt.
-Csá! - mondtam - Gyertek csináltam kaját. - mentem vissza , és helyet foglaltam Jimmy mellett.
-Nem kell kétszer mondani! - ültek oda ők is.Egész végig Mattet és Nittit néztem. Persze beszélgettünk meg minden, de rajtuk tartottam a szemem.Miután kajáltunk beültünk és megnéztünk egy filmet. A végén már nem is néztük a filmet, hanem beszélgettünk meg hülyéskedtünk.Volt még otthon 2 üveg vodka, meg 1-2 üveg Jack Daniel's, gondoltam ha már itt vagyunk miért ne ihatnánk meg? Áthívtuk Zackyt meg Johnnyt is.Még régebben az egyik rajongómtól kaptam egy iszonyat savanyú cukorkát.Azon veszekedtünk a többiekkel, hogy nem merek bevenni egyszerre többet.
-Na ne szórakozzatok velem!Miért ne merném? - kérdeztem tőlük.
-Mert nem bírod a savanyút?! - mondta röhögve Brian.
-Na te csak ne szólogass be!Te még úgy sem mered!
-Én? Na hozd ide!De te is csinálod!
-Természetesen! - mondtam nevetve, és gyors felszaladtam érte. - Itt van!
-Hannah, szerintem hagyd!Hányni fogsz tőle. - mondta nevetve Nitti.
-Nem érdekel!Brian gyerünk! - nyomtam a kezébe 4 cukrot.
-Hé!Te is! - mondta, majd szúrós szemekkel rám nézett.Belemarkoltam a zacskóba.Nem tudom mennyi lehetett a markomba, de nem érdekelt.Szembe álltunk a többiekkel. Remegő kézzel álltam Syn mellett.
-Na! - mondta Matt! - 1, 2, 3! - mondta, majd egyszerre bevettük a cukorkákat.Pár másodpercig nem éreztünk semmit, de utána egyszer csak iszonyat savanyú lett az egész szám.Összehúztam a szemeimet, és az ajkaimat is.A többiek csak szakadtak a röhögéstől.Ránéztem Brianre, aki szintén úgy tett mint én, azzal a különbséggel hogy alig bírta ki röhögés nélkül.Elkezdtem könnyezni, és éreztem hogy lezsibbad a szám.Kiakartam köpni, de Brian a számra tette a kezét.
-Nem ér kivenni! - mondta Zacky röhögve.Megpróbáltam normálisan kinyitni a szemem, de potyogtak a könnyeim közben pedig röhögtem.Brian is ugyan így volt vele de nem mertünk egymásra nézni, mert tudtuk elröhögjük magunkat.Ott álltunk összehúzott arccal, mint aki citromba harapott.Letérdeltem, és eltakartam az arcom, Brian pedig a kanapé támlájának támaszkodott.A többiek még mindig csak röhögtek megállás nélkül.
-Hannah, Brian! Mosolyogjatok! - mondta Zacky, és lefényképezett minket. Felnéztem (amennyire tudtam) és bemutattam neki.
-Eht méh vihhakapod, de nahon! - próbált beszélni Brian, de valahogy nem ment neki.
-Fordítok. - mondta Nitti nevetve - Ezt még visszakapod, de nagyon.
-Kössz. - mondta Zacky, aki alig bírta ki röhögés nélkül.
Szétrágtam a cukrot, és édes töltelék jött ki belőlük.Hirtelen Brianre néztem, és próbáltam neki mutogatni hogy rágja szét, akkor jobb lesz.Kérdően nézett rám, nem értette.Elröhögtem magam, majd lenyeltem a cukrokat.Szinte már marta a torkomat.
-Rágd szét! - mondtam röhögve.Mikor szét rágta kicsit kisimult az arca, majd mikor lenyelte, kirázta a hideg.
-Bassza meg! - mondta röhögve, miközben a könnyeit törölgette.
-Kurvára nem vicces! - mondtam nevetve a többieknek.
-Dehogyis nem! - mondta Johnny.
-Még egyszer! - lelkesedett Jimmy.
-Még mit nem! - mondtuk szinte egyszerre Briannel. - Kóstoljátok meg! - mondtam.
-Na add ide!Csak nem annyira - mondta Matt, majd bevett egyet. - rossz. - itt már az ő arca is eltorzult, ahogy mindenki másé.Mi ketten jól kiröhögtük őket, de erre csak "basszátok meg;kurva savanyú; anyám bazdmeg" válaszok jöttek.Ránéztem Brianre, és nevetésbe törtünk ki.
-Te jó isten. - mondta Nitti könnyes szemekkel. - hogy bírtátok ki?!
-Rágjátok szét.Akkor kicsit jobb lesz. - Azokat a fejeket...Még elvoltunk egy ideig, majd a fiúk leléptek.Mikor mindenkitől elköszöntünk Nitti is készült lelépni.


Anita:

Azt hiszem most az lesz a legjobb ha elmegyek, nem akarok Hannahékat zavarni.
-Na én leléptem, majd jövök! - mondtam, de Hannah megállított.
-Nitti! Hova mész?
-Az egyik ismerősömnél alszok.
-Mattnél? - kérdezte mosolyogva.
-Nem, nem nála.Reggel jövök pá! - rákacsintottam Hannahra, és már léptem is le.Igazából nem volt hova mennem.Bementem egy boltba, vettem magamnak egy üveg Jägert, és leültem az egyik padra.Egyedül éreztem magam.Örülök hogy visszajött Hannah, és nagyon szeretem, de mégis magányosnak érzem magam.Boldog vagyok, de úgy érzem valaki hiányzik és ez a valaki Aaron.Tudom hogy megcsalt meg minden, de hiányolom a jelenlétét.Az illatát, a mosolyát, a hangját, azt hogy átölel, mindent ami vele kapcsolatos.Éreztem hogy a könnyek végigfolynak az arcomon.Szánalmas hogy még mindig miatta sírok, de nem tudom elfelejteni.Egyszerűen nem megy.Meghúztam az üveget, de az vettem észre hogy már nincs benne.Szédültem, forgott velem a világ, de nem érdekelt csak sírtam.Megfogtam az üveget és minden erőmből eldobtam.Szerencsére nem talált el senkit.Végül is ki az a hülye rajtam kívül, aki ilyenkor kiül inni a partra?!
-Anita?! - kérdezte valaki a hátam mögött.Hirtelen megfordultam, és Mattel találtam szembe magam. - te? - kérdezte csodálkozva.Nem válaszoltam semmit, gyors megpróbáltam eltüntetni a könnyeket.Matt leült mellém. - Anita! Te be vagy rúgva.
-Nem, nem vagyok! - Matt az államnál fogva maga felé fordította a fejem.
-Mi a baj? - kérdezte aggódva.
-Semmi! - mondtam, majd megpróbáltam felkelni, de visszarántott. - Engedj el! Hagyjál! Nem akarom hogy így láss! Kérlek engedj el!
-Azt már nem. - mondta, majd magához ölelt.Csak úgy folytak a könnyeim.Erősen magához szorított, ami nagyon jól esett.Most már biztosra tudtam, szerelmes vagyok Mattbe. - Gyere, hazakísérlek.
-Ne! - állítottam meg. - Egyedül akarom őket hagyni. - mondtam, de még mindig lefelé néztem.
-Akkor gyere, majd alszol nálam.
-De
-Semmi de!Jössz és kész! - mosolygott. - Oké?
-Oké! - megfogta a kezem, és úgy mentünk végig.Természetesen végig faggatott hogy mi bajom.Nem akartam elmondani, de csak kihúzta belőlem.Észre sem vettem és már a házában voltunk.Megálltam az ajtóban.Nem bírtam tovább.Vettem egy mély levegőt, majd végre kimondtam.
-Matt. - nyeltem egyet. - Szeretlek. - ránéztem - Sajnálom. - mondtam halkan, majd lehajtottam a fejem.Odalépett hozzám mosolyogva, majd megcsókolt.
-Te totálisan hülye vagy! - mondta - Mégis mit sajnálsz?Ha arra gondolsz, nem kötelességből vagy sajnáltaból mentem hozzád az utóbbi időben.Arra még nem gondoltál, hogy totálisan beléd zúgtam? - kérdően néztem rá. - Na, most mi ez az arc? - kérdezte széles mosollyal.Ez az a mosoly amit soha életembe nem akarok sem elfelejteni, sem elveszíteni.A szemébe néztem, majd visszacsókoltam.


Hannah:

-Ez mi volt? - néztem kérdően az ajtó irányába.
-Nem tudom - mondta Jimmy, majd hátulról átölelt. - De ha már ennyire egyedül hagyott minket. - mondta, majd elkezdte puszilgatni a nyakam.Vissza fogtam magam, és nem ugrottam egyből neki.Gondoltam húzom egy kicsit, meddig bírja.
-Nem kellene Nitti után menni? - kérdeztem, majd kibújtam a karjai alól.
-Nem, felnőtt, tud magára vigyázni. - mondta Jimmy, majd megpróbált megcsókolni, de elkaptam a fejem.
-Akkor is! Lehet hogy valaki.
-Nem, senki! - mondta, majd vadul megcsókolt.Hátrébb léptem, majd elindultam a fürdő irányába.
-Hova mész? - kérdezte nyűgösen.
-Beáztatom magam. Elég késő van, nekem meg pihennem kell. - gyors bementem a fürdőbe. Gyors megengedtem a kádat forró vízzel.
-Hannah! - nyitott be.
-Igen? - álltam előtte egy szál törölközőbe.
-Miért nem fürdünk együtt? - nézett rám kérdően.
-Mi? - kérdeztem magas hangon. - Nem!Ez..ez.. - hátráltam.
-Ez? - Jimmy kajánul elvigyorodott.Bejött, majd becsukta maga mögött az ajtót, és elém lépett. - Istenem, Hannah!Már láttalak, most miért vagy úgy oda?
-Nem, de ez. - éreztem hogy elpirulok.
-De?
-Nem!Jimmy ez más!
-Miben más? - vigyorgott.
-Miért vigyorogsz?!
-Még mindig nem vetted észre?
-Mi? - Jimmy kezében ott volt a törölközőm. - Te köcsög! - mondtam, majd neki akartam menni, de elkapta a kezeimet, és megcsókolt.Végül is együtt fürdés lett a vége.Nem gondoltam volna hogy egyszer egy ilyen helyen is ki fogom próbálni.
-Most eltudnák itt aludni. - mondtam miközben Jimmy ölébe feküdtem.
-Még egy menet? - kérdezte röhögve
-Kicsi a hely. - mondtam nevetve - Hiába sarokkád, de az ágy csak kényelmesebb. - mondtam, majd megcsókoltam és hasra feküdtem, így pont szembe volt vele. - Amúgy - néztem a szemébe. - Én is ismerem Patricket. - Jimmy sokkolva nézett rám.
-Hannah, figyelj én nem. - mondta volna tovább, de a szájára tettem a kezem.
-Én beszélek! - komoly arccal ránéztem - Ismerem, mert engem is bele rángatott ezekbe a dolgokba.Már nagyon megbántam, abba az időbe nagyon hülye voltam.Tudod amikor már nem volt pénzem kifizetni az anyagot, a testemmel fizettem Patricknak...Nem is egyszer. Elmentem Nittihez elmondtam neki mindent és hozzáköltöztem.Alig bírtam lejönni a drogokról.Egyszer be is zárkóztam a szobámba egy fegyverrel.Be voltam lőve, porozva még szerencse hogy Nitti 3 nap után észrevette hogy valami nincs rendbe. Az orvosok kórosan soványnak "nyilvánítottak" és tápszereken kellett élnem.Életem legszörnyűbb másfél éve volt.Szédülve léptem fel a színpadra, alig bírtam gitározni.Mái napig alig bírom visszatartani magam hogy ne drogozzak.Egyedül a fű az amiről nem tudtam lejönni.Nitti az elvonóval fenyegetett, de szerencsémre észhez tértem és rendbe jött az életem.Befutottam sikeres lettem.Mondd Jimmy...Még így is szeretsz? - néztem mélyen a szemébe, majd átölelt.
-Tudod, engem nem érdekel a múltad.Én azt a Hannaht szerettem meg, aki most vagy.Csináltál hülyeségeket az életedbe, de a múlt nincs hatással a jelenre.Hannah, tök mindegy hogy milyen leszel.Egy drogos kiégett rocksztár,
-Na! - szóltam bele fenyegetően, majd elnevettük magunkat.
-Én akkor is szeretni foglak.Tudod én a lelkedért szeretlek, nem a tetteidért vagy a kinézetedért.
-Te szemét! - mondtam pirulva
-Mi az? - nézett rám csodálkozva.
-Már másodszor szerettem beléd. - mondtam, majd megcsókoltam.