3.fejezet: " Drunk "

Mirabella:

Bevágódtam Danny kocsijába, és mentünk is.

-És merre megyünk? - hajoltam előre a 2 első ülés között.

-Hát az majd jön! - vonta meg a vállát Dundee mosolyogva.

-Kislány voltál már kocsma-túrán?

-Még nem.

-Úúú. - mondták röhögve.

-Legjobb emberekhez kerültél. - mondta Ben.

-Nem, a legszarabb emberek! Te józan ma nem maradsz!

-Tök mind1, már 2 hete be vagyok baszva. - néztem az utat. 

-Ha ma nem hánysz, akkor soha.

-Nem szokásom. - vontam meg a vállam. Mikor odaértünk, a többiek már a 3. körnél jártak. Bemutattak mindenkinek, bár már nem is kellett annyira... Fasza hogy ők ismernek, én őket kurvára nem. Az első kocsmába csak egy pohár vodkát voltam hajlandó meginni.

-Naaa azt halottam kemény csaj vagy! - mondta James.

-Na tényleg igyál! - jött oda Ben is.

-Rebeeeel! - mondta aranyosan Cameron.

-Jim, remélem tudod hogy ezzel most egy lavinát indítottál el! - néztem rá, majd elröhögte magát.

-Belli! - mondta picsásan Dundee, majd ránéztem.

-Pici puding ne csesztess, mert megbánod! - néztem rá, majd kikaptam James kezéből a poharát, és lehúztam.

-Őőő ezzz egy 65%-os égetett szesz volt. - nézett rám sokkolva, majd elmosolyodtam.

-Ki arasz hívni pici puding? - emeltem fel az egyik szemöldökömet, miközben Danny szemeibe néztem.

-Hááát - húzta el a száját. - Talán! - tolt elém hat kis centes poharat teletöltve különböző piákkal.

-Nem baszol ki velem! - rendeztem el a poharakat. 

-Azt majd meglátjuk! - vigyorgott. A pultos odaállt hozzánk, majd mikor jelzett, egyszerre elkezdtük lehúzni a piákat. Fapofával csináltam végig. Egyszerre tettük le az utolsó poharat.

-Te állat mit kevertél? Vodka Brandyvel? - néztem rá összeszűkült szemekkel, mire elröhögte magát.

-Srácok, kövi kocsma! - mondta Sam. Mikor kiléptünk, még csak a fejem éreztem meg. Eléggé kiképeztem magam ahhoz, hogy ennyitől nagyon ne legyen semmi bajom.

-Tudsz még menni? - jött mellém James.

-Persze! - mosolyogtam rá. Ilyenkor mindig jó kedvem van. A másik kocsmánál egy Tequilával indítottunk. Totál kisokkoltak a hülyeségeikkel, már rég nevettem ennyi. Sőt... Nevettem én egyáltalán őszintén Danny óta?...
Elég sok vodka elfogyott. Meg whiskey, meg Jäger, meg abszint, meg sokmás. Nem telt el valami sok idő, és jött a harmadik kocsma. Na itt már muszáj volt belekarolnom valakibe és az a valaki Cameron lett.

-Nem megy? Nem megy? - nézett rám vigyorogva.

-Ssss! - tettem az ujjam a szám elé nevetve, majd ő is nevetésbe tört ki.

-Rebel miért nem a barátoddal jöttél? - lépett mellém Ben.

-A kimmel? - egyfolytában vigyorogtam. - 3 hónapja nincs olyanom. - gyújtottam rá. - Kidobtam.

-Mert?

-Meguntam. - vontam meg ismét a vállam. A kocsmába most vodka volt a "welcome drink". Úgy kb fél óra múlva hozott Sam még egy pohár vodkát.

-Ezt most tisztán!

-Kizárt! - ellenkeztem hevesen. - Nem iszom meg. Megint csak iszok! - toltam el magamtól. - Hányás lesz a vége!
-Ott a pult. - vonta meg a vállát nevetve Jim.

-Naaa ez nálunk nem így megy! - lépett oda Cameron is. Oldalra néztem, majd csak azt vettem észre, hogy Danny egy csajjal flörtöl. Összeszűkült szemekkel a poharamba néztem. "Most már nem érdekel!". Gondoltam magamba, majd lehúztam a poharat.

-Pincér! Még egy kört! - tettem le a poharat. Az jött, és töltött is. A fiúk persze örültek hogy végre így belendültem. Mondjuk nem nagyon kellett az este folyamán noszogatni... Nagyon jó arcok.
Kértem még egy kört mindenkinek, de a többiek nem tudták meginni. Oldalra tekintettem, azok meg már egymás szájába voltak. Lehúztam az én részem, majd kicsit csalódott fejjel tekintettem körbe. Mikor megláttam hogy a többiek az arcomat figyelik, gyors átváltottam mosolygósra.

-Inkább leiszod magad a sárga földi, minthogy emlékezz arra hogy másik nővel smárol! - nézett rám mosolyogva James.

-Mi? - kérdeztem mosolyogva. - Ki?

-Mirabella, tudod Danny

-Pincééér! Legyen szíves, és hozzon nekem egy Tequilát! - mosolyogtam rá. Bólintott majd elment. - Köszönöm! - mondtam, majd kicsit behajoltam a pult mögé, így végigmérve a fenekét. - Úúúú - mondtam, majd felszisszentem és visszaültem. A többiek csak röhögtek rajtam.

-Rebel miért csinálod ezt? - kérdezte Cameron.

-Mit? - mosolyogtam rá. Közben meghozták a kövi piámat. Lehúztam tisztán, majd a poharat visszaadtam.

-Ezt! Miért iszod le magad?

-Mert fáj a valóság! - néztem a szemeibe komolyan.

-Rebel szerintem elég volt! - fogta meg a kezem Ben, majd elkezdett húzni kifelé.

-Hé-hé várj! - mondtam, majd visszanyúltam, lehúztam a már fél órája kikért Martinit és visszatettem a poharat. A többiek röhögve néztek utánam.

-Szépen hazamegyünk! - nézett rám komolyan.

-De miééééért? - kérdeztem nyűgösen. - Én nem akarok! Rég éreztem magam ilyen jól!

-Rebel, én látok mindent! - fogta meg a kezemet.
-Akkor kérlek csukd be a szemeid! Nem akarom elbaszni az estét, mivel elég jól alakul. Még csak most ismertelek meg, de már úgy érzem talán kezdelek megszeretni titeket.

-Mi is téged! Nem is tudtad, de előbb ismertünk téged mint te minket.

-Ja, ez elég érdekes. - néztem a szemeibe vigyorogva.

-Danny elég sokat mesélt rólad!

-Igeeen? - néztem vissza a kocsmába, ahonnan Danny és az a nő pont kijöttek. A mosolyomat, egy fintor váltotta fel. Vettem egy mély levegőt, majd lehunytam a szemeimet. Megfogtam a fejem és leültem a földre.

-Rebel jól vagy? - guggolt le hozzám Ben.

-Ja. - mondtam vékony hangon.

-Danny? - ült le mellém.

-Hát Ben 9 év, az 9 év! - mondtam kicsit csalódottan. - Ne basszuk el a kedvet, menjünk vissza. - pattantam fel, de majdnem elestem.

-Óvatosan! - mosolygott rám, miközben magához ölelt.

-Köszönöm. – kacsintottam rá, majd visszamentünk. Megtöröltem a szemeimet, és bementem a kocsmába.

-Naaa. – jöttek oda a többiek. – Mi ez a bánat?

-Semmi. – vontam meg a vállam. – Elfogyott a Tequila! – mutattam a pulton lévő poharamra, majd röhögésbe törtek ki.

-Akkor gyere itt a másik! – adott oda Sam egy másik poharat.

-Fiúk, ésszel! – mutogatott körbe Ben.

-Mi van veled? – néztek rá szörnyülködő arccal. – Ben nincs berúgva!

-Te beteg vagy?

-Ittál ma már valamit?

-Srácok, rendesek vagytok hogy így törődtök velem, de ma Rebelre vigyázok. – karolt át.
-Miért?

-Hé-hé! – rohantam oda a pulthoz, de megbotlottam.

-Ezért! – mondta Ben.

-Pincérfiú még egy Martinit légyszi! – mondtam lelkesen.

-Azonnal! – mosolygott kedvesen.

-A picsába! – szedtem le magamról a magassarkúmat.

-Mi a baj?

-Tuti kiment a bokám, de nem érzem! – mondtam röhögve.

-Mi? – jött oda Ben.

-Szerinte kiment a bokája.
-Akkor ezzel haza kellene menni nem?
-Nem! Nem! Nem! - tiltakoztam hevesen. - Még bírom! - álltam fel. - Látjátok? - kérdeztem dülöngélve, majd elkaptam Jim karját.
-Látjuk! - vigyorgott rám. Levettem a másik lábamról is a cipőt. Olyan fél óra nézegetés után eldöntöttük, hogy elmegyünk hozzám bekötni, mivel eléggé bedagadt… Kint megpróbáltam járni, nem ment. Ben vitt a hátán, de nem tudtam nyugton maradni. Pofáztam mindenről, izegtem-mozogtam.

-Ben bírod még? – kérdezne James.

-Ja, mondhatni.

-Tehát körvér vagyok? – kérdeztem felháborodva.

-Nem, csak ha nem ugrálnál, meg nem nyúznád az arcom lehet, gyorsabban és könnyebben haladnánk! – mondta, majd elnevettem magam.

-Oké, abbahagyom. – adta egy puszit az arcára, majd a vállára döntöttem a fejem.
Észre sem vettem hogy bementünk volna. Reggel a bokám már be volt kötve, és mellettem is aludt valaki. Megnyugodva vettem észre hogy csak Ace az. Forgott a világ és egy fél órába biztos beletellett, hogy észhez kapjak.

-A kurva életbe! – fogtam meg a fejem.