2013. július 5., péntek

NP 1.fejezet

1.fejezet: " Rapunzel "


Matt:

Megígértem Blanidina-nak, hogy elhozom, szóval fel kellene készítenem a srácokat.
-Srácok őőő, tudjátok, hogy ma voltam
-A feleségednél. - mondta röhögve Jimmy.
-Nem, nem az!
-Akkor meg mi? Pótnő?
-Végigmondhatnám? - néztem körbe. - Na! Szóval... A csaj most 16 éves és életébe nem ment ki a kapujukon.
-Hülyéskedsz.
-Ezt még én sem hiszem el. - mondta Brian.
-De, ez így van! Az anyjáék bent tartják, mint valami hercegnőt.
-Rapunzel?
-Ja, valami olyasmi. Mindegy, a lényeg. Ma kiszöktetem és szeretném ha segítenétek.
-Aha.
-Brian, kellene a kocsid, és valami aki vezeti. - néztem Jimmyre.
-Benne vagyok!
-Mentsük meg a hercegnőt?
-Vagy inkább rontsuk meg?
-Ha egy ujjal is hozzá mertek nyúlni, én magam tépem le a tökeiteket! - itt elégedetlen arcokat láttam.
-De azért szabad vele beszélgetni? - kérdezte Brian kiskutya szemekkel.
-Barom! - mondtam röhögve.
-Szegény kis ártatlan Rapunzel vagyok. - mondta kényesen Brian.
-A szüleim dúsgazdagok, de nekem nem jó ez az élet! - folytatta Zacky. Mindeközben picsás pózokat vágtak.
-Soha semmit nem engednek meg, és már ebből elegem van. - mondták vékony, nyávogós hangon.
-Nem bírom tovább ezt a fényűzést! Ahh...
-De vágyom egy erős lovagra!
-Aki nem más mint a már születésem óta nekem ígért M.Shadows! - a végét már ők is elröhögték...


-Na jól van, elég a baromkodásból! - mondta röhögve, majd a helyükre löktem őket. - Próbálni kellene! Amúgy meg, egyáltalán nem ilyen. Okos és határozott, csak még tudatlan.
-Hmm... Tudatlan mi? - vigyorodott el Zack, majd beleütöttem egyet a vállába. - Áú, most meg mi van? - kérdezte felháborodottan.

Blandina:

Ahogy Matt megígérte, este 9-re eljött értem.
-Hé' Rapunzel! Engedd le a hajad!
-Nagyon vicces vagy, mit ne mondjak! - ültem ki az ablakpárkányra, majd elnevette magát.
-Ugorj, elkaplak, csak ne sikíts!
-Mi? Nem ugrok!
-Akkor mégis, hogy akarod megoldani?
-Na jó! - mondtam, majd inkább nem is gondolkodtam rajta, csak ellöktem magam. Mind a ketten a földön landoltunk. Nevetve felkeltünk, majd elkapta a kezem és a falhoz szaladtunk. Nagy nehezen kimásztunk és egyből futottunk egy kocsihoz.
-Végre. - szólalt meg valaki a vezető ülésből, majd elindultunk. Egész végig szorosan fogtam Matt kezét.
-Ha ezt meglátja Valary... Fú anyám...
-Nem fogja meglátni. - mondta határozottan Matt, majd átkarolt. Szerencsére ablak mellett ültem, így bambulhattam kifelé. - Tetszik? - kérdezte halkan, mire csak mosolyogva bólintottam egyet.
-Na, itt is vagyunk! - mondta valamelyik, majd kiszálltunk. Összesen azt hiszem lehettünk vagy 10-en.
-Bemutatlak a bandának. - karolt át.
-Zacky, Brian, Jimmy és az újoncunk Johnny. Srácok, ő itt Blandina.
-Blandina?
-Az meg milyen név?
-Külföldi vagy?
-A gazdagoknak mindig ilyen furcsa nevük van... - én meg sem mertem szólalni. Csak figyeltem a reakciókat.
-Hé, fiúk! Nyugalom oké? - mondta Matt, majd leültünk. Szorosan mellé ültem és gyönyörködtem a tájba. - Na milyen?
-Eszméletlen szép... Nem gondoltam volna, hogy valami gyönyörűbb lehet mint a képeken.
-Őőő Matt, szerintem menned kellene!
-Basszus! - kapott a fejéhez.
-Mi az?
-Itt van a barátnőm és most magyarázatot kér.
-Értem. - mondtam lehajtott fejjel.
-Nyugi, nem a te hibád! Pár perc és itt vagyok!
-Oké. - mosolyogtam rá.
-Valaki!
-Azonnal! - mondta egy fiú, majd mellém ült. - Szia. - mosolygott rám aranyosan.
-Szia. - köszöntem félénken.
-Zacky. - nyújtotta a kezét.
-Blandina.
-Furcsa név.
-Igen, latin név. Jelentése az, hogy kedves.
-Szép név. És nincs valami beceneved? - kérdezte, majd a magasabbik leült a másik felemre.
-De, van. Rapunzel.
-Rapunzel? - néztem rá kicsit furcsán.
-Hát persze. - karolt át. Kicsit ijedten néztem Zacky-re, de ő csak biztatóan mosolygott rám. - Amúgy Jimmy. - nyújtotta a kezét.
-Blandina. - fogtam vele kezet, mosolyogva.
-Hova jársz suliba?
-Magántanuló vagyok.
-Hány éves is vagy?
-16. - mosolyogtam rájuk.
-És, mi ez hogy Shadows a jegyesed? - néztek rám furcsán.
-Ez az egész nagy baromság. A szüleinknek volt 1-2 közös ügyük, és végül ez lett a vége. Én nem akartam ezt az egészet... Tudom, hogy Matt nem a mi körünkből való és jobb is neki hogyha nem tudja meg milyen ez az egész...
-Miért milyen?
-Unalmas, erőltetett. Mindenkinek meg kell felelned, ha ismered, ha nem... Fogadásokat, ünnepségeket rendezni. Naphosszat hallgatni az üzleti és az egyéb beszédeket, közben végig szépen mosolyogni. 1-2 beszédet megírni, folyamatosan tanulni. Elég fárasztó... Szeretnék olyan életet mint a tiétek. - néztem rájuk.
-Azért kipróbálnám milyen.
-Hidd el, hiába van meg mindened, ha az amit igazán akarsz, sohasem kaphatod meg.
-És mi az?
-Szabadság, élet, barátok, szerelem. - néztem a tengerre. - Egy magamfajtának ez nem adatik meg. - mondtam szomorúan.
-De most itt vagy nem? - kérdezte Zacky. - Ha csak kis időre is, de szabad vagy! - mosolygott rám.
-És mi ebben segítünk. - fogta meg a kezem Jimmy, majd felálltunk és elkezdtünk a tenger felé futni.
-Ne, Jimmy én még sohasem - mondtam volna, de már fel is kapott. - Zackyyyy! - mondtam nevetve, miközben a kezeimmel felé nyúltam. Elindult felénk ő is, majd az egész társaság. Jim röhögve megfogott, majd a víz alá nyomott, de magammal rántottam. Mikor feljöttünk elkezdtem fuldokolni, de közben röhögtem is.
-Halott ember vagy! - mondtam, majd a hátára ugrottam. Szerencsémre a többiek segítettek a hadműveletben.
-Ez nem ér! Egyedül vagyok! - mondta röhögve. Elkezdett kergetni, én pedig csak futottam a part felé, de Zacky visszarántott és visszavitt a tömegbe.


Matt:

-Valary értsd meg, csak kiszöktettem.
-Ó igen, és mi lesz a következő? Az ágyadba viszed?
-Nem, de te nem ismered.
-Te is csak 2 napja ismered!
-De ez más! Ez a csaj... Olyan mint Rapunzel.
-Rapunzel?
-Igen. Menjünk vissza még mielőtt valami baja lesz. - fogtam meg a kezét.
-Matt Sanders! Adja isten, hogy igazad legyen! - mutatott rám, majd elindultunk. - Ő az? - mutatott a tömegre.
-Hát... - mondtam, majd megláttam, hogy végre a többiekkel van. Nevetni láttam, ami felülmúlhatatlan volt.
-Nekem nem úgy tűnik mint egy raboskodó hercegnő.
-Lehet megtalálta a helyét. - vontam meg a vállam. - Jó látni, hogy ennyire elvan a többiekkel. - mosolyodtam el.


Blandina:

Jimmy elakart dobni a vízbe, így Zacky mögé bújtam. Vagyis akartam... Túl nagy volt a lendület, és ahogy megfogta a karom, elborultunk. Fent megint elkezdtem iszonyat köhögni.
-Jól vagy? - kérdezte nevetve.
-Persze, csak még sohasem volt a tengerbe és úszni sem tudok. - néztem rá. Itt elég értetlenül nézett rám.
-Hogy mi? Még a parton sem voltál?
-Soha. - ráztam meg a fejem.
-Srácok, haza kellene vinnem. Már lassan éjfél.
-De nem már!
-Nincs ne már! Haza kell mennie!
-Hozom a kocsit. - ment ki Jimmy.
-Köszönök mindent. - mosolyogtam Zacky-re, amdj adtam neki egy puszit. Visszamentem Matt mellé és elindultunk.
-Otthon azonnal tusolj le, a ruháidat pedig rakd ki száradni, vagy valami ilyesmi! Senkinek semmit nem mondhatsz!
-Oké. - mondtam, majd megálltunk előttünk.
-Be tudsz menni?
-Persze, van egy hátsó bejáratunk is. - mosolyogtam rá. - Köszönöm az estét.
-Nem ez volt az utolsó! - kacsintott rám Matt. - Be tudsz mászni?
-Azt hiszem ja. Na sziasztok! - mondta, majd nekifutásból felugrottam a fal oldalára, elkaptam a tetejét és mint egy jú betörő beugrottam. Besunnyogtam a hátsó bejáraton, és gyors felszaladtam. Szerencsémre senki nem vett észre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése