14.fejezet: " Tünetek "
Jessie:
-Szeretlek! - mondtam halkan, miközben az alvó Will fejét simogattam. Miután meglátogattuk Joe-t, inkább idehoztam Will-t... Üzent a szüleinek, hogy nem tudja mikor megy haza. Örülök, hogy itt van, de annak nem, hogy szinte bújtatom. A rendőrség is keresi és ha tényleg bebizonyítják a vádakat, neki vége. Remélem a legutóbbi akcióm után rá sem mernek nézni.
Valaki halkan kopogott, majd lassan benyitott.
-Szia! - köszönt be suttogva Jim.
-Szia! - integettem neki. Kérdően nézett rám, majd az erkélyre mutattam. Szépen kimásztam Will alól és kisunnyogtunk. - Mi ez a haj? - kérdeztem suttogva, miközben becsuktam az ajtót.
-Nem volt kedvem beállítani. - mondta mosolyogva.
Valaki halkan kopogott, majd lassan benyitott.
-Szia! - köszönt be suttogva Jim.
-Szia! - integettem neki. Kérdően nézett rám, majd az erkélyre mutattam. Szépen kimásztam Will alól és kisunnyogtunk. - Mi ez a haj? - kérdeztem suttogva, miközben becsuktam az ajtót.
-Nem volt kedvem beállítani. - mondta mosolyogva.
-Jól áll így is. - mosolyogtam rá, majd leültünk.
-Mi ez az egész? - kérdezte még mindig suttogva.
-Az öccse kórházban van, súlyos beteg és a rendőrség is keresi.
-Ja, azt tudom, engem is kihallgattak.
-Mi?
-Aha. Elég nehezen ráztam le őket, de belőlem semmit sem szednek ki. Figyelj! Will fixer! Te nem fogod tudni leszoktatni róla 2 nap alatt! Ahhoz minimum egy túladagolás, vagy egy 1 éves elvonó szükséges! Most is kívánja a szervezete hidd el, csak jól takarja!
-Nem, nem fixer!
-De, az! Tudom, mert - akadt meg.
-Mert?? - néztem rá, de semmi válasz. - Jim miért?
-Mert tőlem veszi a cuccot!
-Tőled? - néztem rá kiakadva.
-Igen! Elég sokat vett múltkor és nem tudtam, hogy elakarja adni, vagy csak magának.
-3-at szúrt magába! 3-at érted??
-Egymás után?
-Nem! Reggel, délbe és délután 3 körül.
-Akkor szépen kiütött magát...
-Te hülye vagy! És legalább tiszta heroint adtál neki?
-Persze, milyen adjak?
-Idióta! - csaptam a homlokomra. - És nekem ezt mikor akartad elmondani?
-Soha? Titoktartást fogadtam!
-Egy szart fogadtál te meg! - mondtam már normál hangnembe. - El kellett volna mondanod! - váltottam vissza a hangnemem.
-Nem mondhattam!
-Hülyehülyehülyehülye! - fogtam a fejem. - Most mit csinálok?
-Nem adsz neki és kész!
-De szétfogja szedni a kattogás!
-Ha küzd ellene, akkor nem!
-Nem tudom... - néztem be, ahol csak Willt láttam, aki törökülésben ült, és a fejét nyomta össze a kezeivel. - Will! - rohantam be azonnal. leültem mellé, majd átöleltem. Görcsösen remegett, izzadt, nyögött.
-Mondtam! - rohant azonnal a fürdőbe, majd elkapta a fogmosópoharam és teletöltötte vízzel. - Ez ilyen rohamféleség. Az elkövetkezendő 1 hétben, sok ilyen lesz! - mondta, majd leült elé. - Will! Hallasz? - kérdezte, ő pedig csak bólogatott. - Akkor kérlek próbálj meg felnézni. Ezt idd meg! - mondta határozottan. Kicsit engedett magán, megfogta a poharat és lehúzta az egészet. - Szerintem vidd el, kicsit hidegebb vízzel tusoljon le! Gyógyszer semmiképp ne adj neki, még véletlen se! Nekem most le kell adnom még egy pár megrendelést, de ha bármi van, hívj!
-Oké. - mondtam, majd egyből a fürdőbe vezettem. Egyből be a tusolóba és ugyan az történt, ami legutóbb... Megint a WC fölött kötött ki...
-Gyere! - vezettem ki. Lefektettem, hoztam neki lentről egy pohár vizet és lefeküdtem mellé. Reggel már előttem felébredt és csak bámulta az arcom.
-Jó reggelt.
-Jó reggelt. - mosolyodott el.
-Jól vagy? - simítottam végig az arcán.
-Nem. Kattogok, mint a szar... - feküdt a hátára. - Köszönöm, hogy itt vagy velem! - csókolt meg. - Hogy is mondtad tegnap és azelőtt? Szeretlek?
-Te hallottad?
-Akkor kezdtem magamhoz térni. - nézett a szemeimbe.
-Szeretlek! - hajoltam fölé. - És ötödszörre is kimondom, hogy szeretlek! - tettem a homlokom az övéhez.
-Hé' gyerekek! - kopogott be apa, majd ráültem Will csípőjére.
-Igen?
-Hoztam reggelit! - nyitott be mosolyogva. - Szia kicsim! - puszilta meg a fejem.
-Szia apa! - mosolyogtam rá.
-Jó szórakozást! - mondta nevetve, majd kiment.
-A faterod - nézett rám - kurva jóarc! - nevette el magát.
-Tudom. - mosolyogtam. - Ezért is szeretem annyira!
-És Jim-et mennyire szereted? - kérdezte, majd megforgattam a szemeimet.
-Will, jobb ha szembenézel azzal a ténnyel, hogy egy ribanccal akarsz összejönni.
-És nem akarsz megváltozni?
-Nem. - csókoltam meg. - Fiatal, szép és vad akarok maradni! - kezdtem el puszilgatni a nyakát.
-Én pedig azt, hogy csak az enyém legyél! - nézett a szemeimbe. - Nem osztozkodok senkivel sem!
-Az nem unalmas? - álltam le egy percre. - Mármint, megragadni egy embernél?
-Mi? Te még sohasem voltál együtt senkivel? - ült fel.
-De, de mi mindig másokkal is voltunk. Azt mondtuk együtt vagyunk, de közben kavartunk mással is. - vontam meg a vállam. - Még soha nem volt komoly kapcsolatom!
-Soha?
-Hááát. - gondolkodtam el. - Talán 6 éves koromba volt az utolsó. - néztem rá.
-6? - kérdezte kicsit kiakadva, mire erőltetetten elmosolyodtam.
-Most mi van?
-Az, hogy 18 éves vagy! - nevette el magát.
-Taníts meg arra - nyomtam lefelé - hogy maradjak meg - hajoltam közel hozzá - egy embernél. - itt elkapott és megcsókolt.
-Mi ez az egész? - kérdezte még mindig suttogva.
-Az öccse kórházban van, súlyos beteg és a rendőrség is keresi.
-Ja, azt tudom, engem is kihallgattak.
-Mi?
-Aha. Elég nehezen ráztam le őket, de belőlem semmit sem szednek ki. Figyelj! Will fixer! Te nem fogod tudni leszoktatni róla 2 nap alatt! Ahhoz minimum egy túladagolás, vagy egy 1 éves elvonó szükséges! Most is kívánja a szervezete hidd el, csak jól takarja!
-Nem, nem fixer!
-De, az! Tudom, mert - akadt meg.
-Mert?? - néztem rá, de semmi válasz. - Jim miért?
-Mert tőlem veszi a cuccot!
-Tőled? - néztem rá kiakadva.
-Igen! Elég sokat vett múltkor és nem tudtam, hogy elakarja adni, vagy csak magának.
-3-at szúrt magába! 3-at érted??
-Egymás után?
-Nem! Reggel, délbe és délután 3 körül.
-Akkor szépen kiütött magát...
-Te hülye vagy! És legalább tiszta heroint adtál neki?
-Persze, milyen adjak?
-Idióta! - csaptam a homlokomra. - És nekem ezt mikor akartad elmondani?
-Soha? Titoktartást fogadtam!
-Egy szart fogadtál te meg! - mondtam már normál hangnembe. - El kellett volna mondanod! - váltottam vissza a hangnemem.
-Nem mondhattam!
-Hülyehülyehülyehülye! - fogtam a fejem. - Most mit csinálok?
-Nem adsz neki és kész!
-De szétfogja szedni a kattogás!
-Ha küzd ellene, akkor nem!
-Nem tudom... - néztem be, ahol csak Willt láttam, aki törökülésben ült, és a fejét nyomta össze a kezeivel. - Will! - rohantam be azonnal. leültem mellé, majd átöleltem. Görcsösen remegett, izzadt, nyögött.
-Mondtam! - rohant azonnal a fürdőbe, majd elkapta a fogmosópoharam és teletöltötte vízzel. - Ez ilyen rohamféleség. Az elkövetkezendő 1 hétben, sok ilyen lesz! - mondta, majd leült elé. - Will! Hallasz? - kérdezte, ő pedig csak bólogatott. - Akkor kérlek próbálj meg felnézni. Ezt idd meg! - mondta határozottan. Kicsit engedett magán, megfogta a poharat és lehúzta az egészet. - Szerintem vidd el, kicsit hidegebb vízzel tusoljon le! Gyógyszer semmiképp ne adj neki, még véletlen se! Nekem most le kell adnom még egy pár megrendelést, de ha bármi van, hívj!
-Oké. - mondtam, majd egyből a fürdőbe vezettem. Egyből be a tusolóba és ugyan az történt, ami legutóbb... Megint a WC fölött kötött ki...
-Gyere! - vezettem ki. Lefektettem, hoztam neki lentről egy pohár vizet és lefeküdtem mellé. Reggel már előttem felébredt és csak bámulta az arcom.
-Jó reggelt.
-Jó reggelt. - mosolyodott el.
-Jól vagy? - simítottam végig az arcán.
-Nem. Kattogok, mint a szar... - feküdt a hátára. - Köszönöm, hogy itt vagy velem! - csókolt meg. - Hogy is mondtad tegnap és azelőtt? Szeretlek?
-Te hallottad?
-Akkor kezdtem magamhoz térni. - nézett a szemeimbe.
-Szeretlek! - hajoltam fölé. - És ötödszörre is kimondom, hogy szeretlek! - tettem a homlokom az övéhez.
-Hé' gyerekek! - kopogott be apa, majd ráültem Will csípőjére.
-Igen?
-Hoztam reggelit! - nyitott be mosolyogva. - Szia kicsim! - puszilta meg a fejem.
-Szia apa! - mosolyogtam rá.
-Jó szórakozást! - mondta nevetve, majd kiment.
-A faterod - nézett rám - kurva jóarc! - nevette el magát.
-Tudom. - mosolyogtam. - Ezért is szeretem annyira!
-És Jim-et mennyire szereted? - kérdezte, majd megforgattam a szemeimet.
-Jim, csak egy barát. Lefeküdtem vele párszor, de ennél nem volt több.
-Lefeküdtél vele?-Will, jobb ha szembenézel azzal a ténnyel, hogy egy ribanccal akarsz összejönni.
-És nem akarsz megváltozni?
-Nem. - csókoltam meg. - Fiatal, szép és vad akarok maradni! - kezdtem el puszilgatni a nyakát.
-Én pedig azt, hogy csak az enyém legyél! - nézett a szemeimbe. - Nem osztozkodok senkivel sem!
-Az nem unalmas? - álltam le egy percre. - Mármint, megragadni egy embernél?
-Mi? Te még sohasem voltál együtt senkivel? - ült fel.
-De, de mi mindig másokkal is voltunk. Azt mondtuk együtt vagyunk, de közben kavartunk mással is. - vontam meg a vállam. - Még soha nem volt komoly kapcsolatom!
-Soha?
-Hááát. - gondolkodtam el. - Talán 6 éves koromba volt az utolsó. - néztem rá.
-Most mi van?
-Az, hogy 18 éves vagy! - nevette el magát.
-Taníts meg arra - nyomtam lefelé - hogy maradjak meg - hajoltam közel hozzá - egy embernél. - itt elkapott és megcsókolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése