3.fejezet: " A szemeidet! "
Elmentünk egy kicsit sétálni a parkba.
-És hogy van Holly?
-Egész jól... Bár André kicsit fél nélküle. - mosolyodtam el.
-Tényleg a kicsikkel mi van? Felépültek azóta?
-André igen, de Anastasia még tolószékes...
-Nem a te hibád volt!
-Tudom, de mégis bűnösnek érzem magam...
-Hagyd már! - hallottam meg hangokat mögülünk.
-Ne lökdöss már!
-Abszolút de nem!
-Nekem pedig úgy tűnik! - mondta mosolyogva Duane, majd odament Emili-hez. - Segítsek? - nyújtotta a kezét.
-Nem kell! - nézett rá szúrósan, majd felkelt és leporolta magát.
-Emili! - néztem rá gyilkos szemekkel. - Menjünk innen! - karoltam az unokatesómba. Vic még gyors menet közbe ismét küldött egy puszit...
-Mi volt ez?
-Mostanában ez csinálja. Tudja, hogy idegesít és ezért.
-Pedig szerintem bejössz neki.
-Hülyeség.
-Nem, te vagy a hülye! Egyfolytában téged bámult és nem a melleidet, hanem a szemeidet.
-Elég rosszul látod a helyzetet!
-Nem! Amúgy tényleg nagyon szép szemeid vannak!
-Köszönöm!
-De most komolyan! A könyvtárba is, mikor leskelődtek! Tudod elkaptam a csaj fejét, és ő pedig szólt neki hogy fusson el... Akkor is még tétovázott egy pár másodpercig! Nem tudott elszakadni a szemedtől.
-Tényleg? - néztem rá összeszűkült szemekkel.
-Aha. - bólogatott hevesen.
7 körül visszaértem a koliba, de senki nem volt ott. Lefeküdtem és kicsit lazítottam. Felültem és magammal szembe, egy Pierce the Veil posztert láttam, amin Vic csak úgy vigyorgott. Elkezdtem írni a házimat, de nem bírtam ki mosolygás nélkül...
-Nem, te hülye vagy! - hallottam meg kintről Emili hangját.
-Szerintem már alszik!
-A könyvtárban van! - mondtam Em, én pedig legurultam az ágyról és bemásztam alá. - Látod? - nyitott be. - Menj el érte!
-Nincs értelme!
-Vic? Jövő hónapban maszkabál a suliban és ti zenéltek! Mire vársz még?
-Van barátja! - ezek most rólam beszélnek??
-Neked meg nincs barátnőd! Úristen, nektek olyan könnyű, miért nem találtok már egymásra?
-Miért lenne könnyebb?
-Mert szerinted egy olyan fajta mint én, hol talál magának párt? - kérdezte durcásan Emili.
-Oké, igazad van, de neked van barátnőd nem?
-De és nagyon boldogok vagyunk. - áradozott. - Vic, nem régóta ismerlek, de azt tudom, hogy ilyen téren félénk vagy! Hajts rá! Nincs mit veszítened!
-De a legutóbbi is csak a banda kárára ment.
-Vic! Szerintem menj és keresd meg!
-Szerinted ezt kellene tennem?
-Minimum!
-Hát, még gondolkodom rajta!
-Oké.
-Mennem kell. - állt fel. - Szia.
-Szia!
-Emili, ez a tag ugye nem! - másztam ki az ágy alól.
-De, bejössz neki! - tapsolt vigyorogva. - Miért nem örülsz neki?
-Te ezt nem értheted!
-Amúgy miért voltál az ágy alatt?
-Nem tudtam hova menni. - vontam meg a vállam, majd elnevettük magunkat.
-Miért nem akarsz vele járni? - ült le mellém komoly arccal Lili.
-Tudod, nekem még nem volt soha barátom!
-Miiiii? - kérdezte mély hangon.
-Ennyire ne akadj már ki!
-De, pedig, olyan bulis életed volt!
-Csak szerettem piálni! Nem volt soha pasim, csak fiú barátom. Érted?
-Tehát félsz?
-Valami olyasmi. Meg ő, ahogy elnézem elég híres! És ahogy mondta is az előbb, a csaja csak a banda kárára ment!
-Attól még járhatsz vele!
-Nem! Vagyis nem tudom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése