YMH 20.

20.fejezet: " Sleep "

Jessie:

Reggel elég nyúzott fejjel néztem a TV-t, miközben ittam a kávémat.

-Szia kicsim. - puszilt meg apa, majd leült az egyik fotelba. 

-Szia. - mosolyogtam rá.

-Mi ez a nyomott hangulat? - kérdezte, majd egy érdekes mondatot hallottam meg a TV-ből.

"A Nobody's Group rajongók szerint Jessie Sullivan tette tönkre Tony Perry-t"

Felnéztem, és fintorogva hallgattam végig az egészet.

-Jessie, ez te vagy!

-Tudom apa! - ültem fel.

-Nézitek ti is? - futott le anya.

-Aha. - tettem le a poharat.

"Tegnap este, Tony Perry feladta magát és még pár bűntársát. Börtönbe nem került, mivel az óvadékot letették, de 3 év felfüggesztett büntetést kapott."

-Miattam csinálta. - néztem apára. - Azt mondtam neki tegnap, hogy menjen elvonóra... De feladta magát! Ez az én hibám.

-Nem, nem a te hibád! 

-Oda kell mennem hozzá.

-Estére érj haza, mert kitaláltam egy fasza kis programot.

-Mint a tegnapi izé?

-Nem. - nevette el magát. - Amúgy szépen leitattad Jim-et.

-Nem az én hibám, ő hozta! - tettem fel a kezeimet, majd kimentem.

-Vigyelek el? - jött utánam apa.

-Megköszönném. - mosolyogtam rá.

~

-Jó napot, Will itthon van? - néztem Will apukájára.

-Igen. Te Jessie vagy ugye?

-Igen. - mosolyogtam rá kicsit félve.

-Gyere be! - mosolygott vissza rám. - Mi még nem találkoztunk.

-Hát, sajnos nem.

-Tony. - nyújtotta a kezét. - Will édesapja.

-Örvendek, Jessie.

-Fent van a szobájába.

-Köszönöm! - mondtam, majd elindultam a lépcsőn. Bekopogtam hozzá és lassan benyitottam. Egy kutyával aludt, de viszont a TV ordított.

 Befeküdtem mögé, átkaroltam és én is elaludtam. Már pont elszundítottam, mikor a kutya elkezdte nyalogatni az arcomat. Will már felém volt fordulva és alig bírta visszatartani a röhögést.

-Ne, bazd már! - nyitottam ki a szemeimet, majd kicsit arrébb toltam a kutyát. Will elröhögte magát én pedig kicsit bosszúsan néztem rá. Gyors kimentem a fürdőjébe és megmostam az arcomat.

-Hogy-hogy eljöttél? - állt meg az ajtóban.

-Azt akartam, hogy a kutyád telibenyalja az arcomat! Szerinted? - néztem rá.

-Szóval láttad reggel a híreket...

-Én teszlek tönkre? - néztem rá értetlenül. - Milyen rajongóitok vannak nektek?

-Sok picsa. - vonta meg a vállát, majd odamentem hozzá és átöleltem.

-Büszke vagyok rád.

-Én meg szeretlek. - nézett a szemeimbe.

-Szüleid mit szóltak? Nem volt apud valami mérges mikor megjöttem.

-Tudom... Jól lebasztak, aztán megbeszéltük a dolgokat... Igazából apám tudta, hogy nyomom ezeket a szarokat, csak ő sem tudott lebeszélni róla. Nem megyek elvonóra, én csináltam, én is oldom meg! - nézett a szemeimbe őszintén.

-Ez egy kurva helyes döntés! - öleltem át.

-Más téma. - húzott be a szobába. - Egyik este Erick, tudod a banda énekese,

-Igen, tudom!

-Beakarja nekünk mutatni az új nőjét.

-És?

-Szeretném ha te is odajönnél. Döntenünk kell, hogy maradjon-e a csaj, vagy dobja ki.

-Én minek kellek ehhez? - mosolyogtam rá.

-Mert egy nő csak máshogy látja a dolgokat mint mi! - mutatott magára.

-Oké elmegyek, de ma nem jó! Apa kitalált valamit és nem tudom hogy józanon fogok-e hazaérni. - mondtam, majd elnevettük magunkat.

-Rendbe. - mosolygott, majd megcsókolt. Alig, hogy eltelt 10 perc és letámadtam. A ruháit ledobáltam mindenfelé de hirtelen leálltunk...

-Jess, ez nem megy...

-Mi? - ültem rá a csípőjére.

-Nem tudom, valahogy, ez...

-Mikor vettél be utoljára bármit is?

-Nem tudom, mielőtt bementem a rendőrségre bekaptam 2 bogyót. - mondta, majd sóhajtottam egy hatalmasat.

-Akkor az miatt... De, ha velem van a baj

-Nem! Semmiképp! - ült fel ő is majd megcsókolt. Elégedetlen arccal néztem, rá, majd lehunytam a szemeimet.

-Mindegy. - sóhajtottam egy hatalmasat. - Legalább többet nem lesz ilyen. Legalábbis remélem! - néztem a szemeibe.

-Nem lesz! - rázta meg a fejét. - Sajnálom.

-Ne tőlem kérj bocsánatot. - fogtam meg a fejét. - Előbb békülj ki saját magaddal és magyarázz el mindent az öcsédnek, aki szerintem most nem tud hova tenni és csalódni fog benned ha nem mész be hozzá minél előbb! 6 óra van, még van fél órád! - vettem fel a pólómat.

-Eljönnél velem?

-Persze, de nem megyek be a szobába.

-Okés. - öltözött fel ő is.
~
-Szia Joe. - ment be Will én pedig megálltam az ajtó mellett.
-Mi volt ez a TV-ben? - kérdezte Joe... Én mindent hallottam, mivel az ajtó résnyire nyitva volt.
-Tudod, ez egy nagyon bonyolult történet.
-Miért drogoztál?
-Tudod, egyszer kipróbáltam és nagyon megtetszett. Onnantól nem tudtam abbahagyni és addig fajultak a dolgok, hogy rendőrségi ügy lett belőle.
-miért nem mondtad el? Segíthettem volna.
-Joe, hidd el senki nem tudott segíteni. Még Jess sem!
-De most már ugye nem csinálod?
-Nem... - mondta, majd egy kisebb szünet jött. - Meg tudsz nekem bocsájtani?
-Persze. De csak ha többet tényleg nem csinálsz ilyet és vigyázol Jessie-re, mert biztos hogy nem ő tesz tönkre téged.
-Rendben öcskös, megígérem!
-Akkor minden rendben.
-Most mennem kell, mivel már lejárt a látogatási idő.
-Oké, ha legközelebb jössz hozd Jessie-t is!
-Mindenképpen! Szia.
-Szia! - jött ki Will. Megfogta a kezem, majd visszamentünk.
~
-Megjöttem! - mentem be otthon a nappaliba.
-Végre! - szaladt le apa. - Indulhatunk?
-De, apa hova akarsz vinni?
-Majd meglátod, jó lesz! - fogta meg a kezem, majd beültünk a kocsiba.