YMH 24.

24.fejezet: " Ez csak kokain! "

Jessie:

A bemutatkozás után, úgy gondoltam, akkor kezdődjön az este!

-És Miranda, mivel foglalkozol?

-Jövőre fogok harmadikba menni és jelenleg is munkát végzek, egy divatcégnél. A keresztanyám szerencsére bejuttatott.

-Divatcég? - mosolyogtam rá.

-Igen, a PRADA-nál.

-PRADA? Az szép, és mit dolgozol?

-Én vagyok az egyik modelljük!

-Ó! - könyököltem rá a karfára, majd olyan fejet vágtam, mint akit érdekel ez az egész. Éreztem, hogy Will kicsit meglök. - És fotózások, vagy a kifutó?

-Kifutó. - mondta, majd kicsit elnevettem magam és inkább elfordultam.

-Aha, és nem mondták, hogy egy 3 centit le kellene adnod? - itt éreztem, hogy Will már szinte megüt. - Mi van? - néztem rá. Miranda csak hebegett-habogott, majd odafordultam hozzá, elmosolyodtam és megfogtam a kezét.

-A keresztanyud, biztos fontos személy! - mosolyogtam rá biztatóan, majd Will magához rántott és inkább megcsókolt, csak hogy duguljak már el.

-Elég volt ebből! - mondta suttogva, mégis szigorúan.

-Még csak most kezdtem!

-Túl gonosz vagy!

-Tudom. - kacsintottam rá, majd megvontam a vállam. - Na nem kezdünk el inni? - néztem körbe.

-Jess! - mondta Will, de oda sem figyeltem.

-Miranda, gyere ki vele tölteni piát! Oké? - nyújtottam felé a kezem, majd kimentünk. Odafelé még visszanéztem rájuk, és ördögien elmosolyodtam.

-És mond Miranda, hol ismerted meg Erick-et?

-Egy fotózáson. Éppen segítettem ruhákat pakolni, neki pedig modellt kellett állnia.

-Igen? Na ez nagyon jó!

-És te Will-el?

-Hát, tudod, mi igazából egy koncerten ismertük meg egymást és utána hívott el randira.

-Nem akarod tolakodó lenni, de muszáj megkérdeznem!

-Nyugodtan! - fogtam meg pár poharat.

-Nagyon nehéz volt Leana-val?

-Hát - néztem rá - igen, de miért kérdezed?

-Csak, mert egyáltalán nem nézel ki olyannak, aki ilyen szigorú nevelést kapott volna!

-Kicsi lány, ég nem ismerjük egymást oké? - mosolyogtam rá, miközben kivittük a piákat. Kicsit kotnyeles nem szeretem, ha a magánéletemről kérdeznek.

-Megjöttüüünk! - mentem be a poharakkal a kezembe.

-Remélem nem mondtál neki semmit! - ültetett maga mellé azonnal.

-Mi? - néztem rá ártatlanul. - Ugyan már, drágám! - pusziltam meg. - Én nem vagy olyan, tudod! - mosolyogtam rá.

-Ijesztő, mikor ennyire kedves vagy! - nézett rám kicsit riadtan.

-Ne aggódj! - mondtam, még mindig vigyorogva. - Kicsit kotnyeles, de jó kurva lehet belőle! - mondtam halkabban, miközben hátradőlten és kortyoltam egyet a poharamból.

-Jessie! - szólt rám azonnal Will.

-Mi van már megint?

-A legjobb haverom nője!

-Ugyan már! - legyintettem. - Miranda, igyál te is! - nyomtam a kezébe a poharat.

-Nenenenenene! - nyúltak érte a fiúk egyszerre, mikor Miranda már vette volna el.

-Itt az enyém kicsim! - adta oda neki inkább Ercik. Értetlenül néztem körbe... 

-Ugye nem tettél bele semmit! - néztek rám.

-Úristen srácok, akkor megiszom én! - húztam le a vodkámat. - Na? - néztem körbe ártatlan fejjel. Megnyugvást láttam az arcukon, majd beszélgettek tovább. Igazából... Tényleg volt nálam Gina, de nem tettem bele... Még!

-Jess, te biztosan tudod! - fordult felém Miranda. - Ki volt az ideiglenes dobos aputok bandájában?

-Mike!

-Mondtam! - nézett rá Erick, majd adott neki egy puszit. Én csak rágyújtottam és szúrtam a csajt...

-Miranda, nem hoznál nekem egy kis jeget?

-De, persze! - kelt fel azonnal, majd 5 perc belül, már egy pis pohárkában hozta is nekem. - Á bocsi, mégsem kell, rosszat tenne a torkomnak. - mosolyogtam rá. - De azért köszi! - mondtam, majd még mindig azzal az idióta vigyorral az arcán elment...

-Jess, ezt miért kellett?

-Felmérem a tűrőhatárát... - mondtam, majd egy fél óra múlva, már kicsit részegen, "véletlenül" szembe mentünk egymással és "véletlenül" telibe öntöttem sörrel. - Jaj Miranda, bocsánat!

-Semmi baj! - mosolygott rám.

-Van másik ruhád?

-Persze! - legyintett. - Erick egy csomót vett nekem a héten. - aha.... Szóval ez áll a háttérben... Akkor játszunk picikém!
-És itt is vannak?
-Aha.
-Felmegyünk átöltözni! - mondtam, de Will csak megrázta a fejét, én pedig vigyorogva megvontam a vállam.

Felmentünk, ő pedig persze egyből előpakolt pár cuccot.... Nem is kell mondanom, a legdrágábbakat vetette meg Erick-el... Aranyos, de lehúzósnak látszik.
-És Miranda meddig maradsz itt?
-2 hét. - mosolygott rám.
-Aha... És ez mikor dőlt el?
-Ma. Nem akartam haza menni még, így Erick felajánlotta. - mosolygott.
-Á, értem!
-Na jó lesz így?
-Persze! Menjél, mindjárt megyek én is!
-Oké! - ment ki...
-Persze egyből odaültem és bekapcsoltam Erick gépét... Az ujjaim úgy pörögtek, mint valami gép... Kép alapján rákerestem erre a Miranda-ra és érdekes dolgokra jöttem rá... 1-2 hírlapon is rajta volt, hogy az apja maffiavezér.
-Mit csinálsz? - jött be Will.
-A lány az anyjával él, ez a képeken is látszik. Az apja maffiavezér és külföldről küldi nekik a pénzt. Nagy ház, ketten laknak ott, szóval mindene megvan. Az eredeti neve Emily és azért marad itt 2 hétre, mert a házukat belepték a rendőrök... - kapcsoltam ki a gépet. - Egyszóval, mennie kell!
-Te őrült vagy!
-Nem, csak szeretném megvédeni a családomat.
-De azért némi vágy is van benned, hogy másokat a földig tiporj.
-Ez igaz. - fordultam felé, majd megcsókoltam.
-Maga vagy az ördög!
-Köszönöm! - mondtam vigyorogva, majd lementem. Kihívtam Mirnada-t egy cigire, közben persze vittem a piákat a kezembe. Mikor nem figyelt, egy kevés Gina-t azért tettem a piájába. Pont elég volt, hogy szédüljön. Mosolyogva bekísértem, majd leültettem Erick mellé.
-Biztos sok vodkát ivott! - ülte le elé az asztalra.
-Jess, te tettél
-Kuss! - mutattam fel az ujjam. - Most kérdeznék pár dolgot! - mosolyogtam az előttem ülő lányra. - Mi az igazi neved?
-Mi? Miranda.
-Az igazi! Vagy kérdezzelek úgy, Emily?
-Honnan tudod?
-Az apád kint van külföldön ugye?
-Aha.
-Maffiavezér.
-Igen.
-A házatok tele van rendőrökkel és azért jöttél ide, hogy drogokat árulj?
-Nem egészen.
-Hanem akkor?
-Egy fiú is megbízott valamivel. - mondta, mire mindenki rám nézett... - Meg egy nő.
-Jess! - mondta Will, miközben megfogta a kezem.

-Mivel? - rántottam ki a karom.
-El kell lopnom pár számot! - itt egy kínos és hosszú csönd jött. Leültem Will mellé... Éreztem a szemeket magamon.
-Értem. Szóval egy doki fiának IS dolgozol?
-Valami olyasmi.
-Dobd ki! - néztem Erck-re, majd elindultam elég idegesen kifelé.

-Jess mire volt ez jó? Bedrogoztad?
-Will hagyj már békén! – kezdtem el sírva hisztizni. Nem hiszem el, hogy egy ilyen kis csitri lopja a számainkat! Eléggé ki vagyok bukva mostanság, szóval hagyj oké? – néztem rá idegesen, majd kijött Erick és átkarolt.

-Erick?
-Will menj vissza! – szólt rá mély hangon, majd elmentünk kicsit beszélgetni.
-Faszomért bőgök már! – törölgettem a szemeimet.
-Nyugalom, semmi baj! Bocsánatot szeretnék kérni!
-Mert?
-Én mondtam, hogy van egy bandád és én mutattam meg a számaitokat! Sejtettem, hogy ő van e mögött, de…
-Erick?

-Nem haragszom! Nem a te hibád, csak… Csak egyszerűen felkavar ez az egész! Pont mennénk a stúdióba és erre meg…
-Tudom-tudom. – ölelt át…. – Amúgy, tényleg tettél Gina-t a piájába?
-Ja! – mondtam nevetve.
-Jó trükk!
-Van még 1-2!
-Tudom, Will mesélt! – mondta, majd visszaindultunk. – Akarsz még inni egy kicsit?
-Szerintem… Ha visszamennék szétkészíteném a csajt…
-Rajta! – mondta, majd visszasiettünk.
-Megjöttüüünk! – rontott be Erick és mindenki csak nézett. A csaj felkelt és a nyakába ugrott.
-Hé’ édesem! – fogtam meg a csaj kezét. – Miért nem iszunk még egyet? – vittem az asztalhoz.

-Nincs kedveeem!
-Akkor mi lenne, ha játszanánk egy kicsit? – nyomtam bele volna a kezébe egy tűt, de visszarántottak.
-Ennyire ne akarj bosszút állni. – mondta Erick félve nevetve.

-Ez csak kokain!

-Neked honnan vannak ilyenjeid?
-Nem mindegy? – mondtam, majd belenyomtam a csajba…