YMH 31.

2-t is kaptok ;) !

31.fejezet: " Min gondolkozol? "

Jess:

11-re a stúdióban kellett lennem, ezért már időben felkeltem. Ameddig Jim aludt, én leültem kicsit és bambultam ki az ablakon.... Nem tudtam még mindig feldolgozni, hogy Will megcsalt. Az alvó fiúra néztem, majd ki az utcára. 

 Jim tegnap kicsit helyretett, de még mindig vannak kétségeim.
-Min gondolkozol? - ölelt át.
-Azon, hogy mennyire megérdemeltem most ezt... Annyi embert tettem tönkre, hogy nekem ezt kijárt.
-Ugyan már, hülyeségeket beszélsz!
-Nem ez karma!
-Most meg hirtelen buddhista lettél? - nevette el magát.
-Ugyan már! - löktem meg vigyorogva.
-Hé', befonhatom a hajad?
-Mi? Mit akarsz te?
-Befonni a haja. Amúgy is szétáll... - mondta, mire fenyegetően néztem rá és kitört belőlünk a nevetés.

-Esetleg apa befonhatja!
-Miért kötődsz ennyire hozzá? Apa apa apa apa. - mondta vigyorogva.
-Mert jóarc és a lánya vagyok. - mondtam nagyképűen, de nem bírtam ki nevetés nélkül.
-Csak ennyi érved van?
-Ezek nyomós érvek! - bólintottam egyet. Ekkor apa kopogott és bejött.
-Jess nem késel el? - mosolygott rám, majd az órámra néztem.
-Basszus, de! - álltam fel. - Jim bejössz hozzánk?
-Ha lehet, akkor persze!
-Hogyne lehetne?
-Oké, apa elvinnél minket?
-Persze, de a hajad...
-Tudom! - mondtam idegesen, majd kiindultam ezek meg csak röhögtek rajtam...
-Jim, ameddig sminkelek, te csináld meg a hajam! - ültem már be a kocsiba.
-Oké! - mondta, majd elindultunk.
-Áú, húzod a hajam!
-Talán ha nem mozognál annyit, megtudnám csinálni!
-Talán ha időbe felkelsz, nem késünk el!
-Az én hibám?
-Még szép!
-Jim, ezt az egyet tanuld meg... Egy nőnek, mindig igaza van!
-Kezdem megérteni! - mondta nevetve. - Készen vagy!
-Köszi.
-Itt is vagyunk!
-Nagyon jó! - mosolyodtam el. - Köszi apa, hogy elhoztál minket!
-Nincs mit. - mosolygott, majd elhajtott, mi pedig mentünk be. Léptem kb. kettőt és azt vettem észre, hogy Jim megfogja a kezem. Meglepődve néztem rá, majd megszorítottam a kezét és elindultunk.
-Ez gyors volt! - mondta Felix mikor meglátott minket.
-Egy szavatok nem lehet! - néztem rájuk mosolyogva, felhúzott szemöldökkel. Odajöttek, majd lepacsiztak Jim.-el. - Ti... Ti ismeritek egymást?
-Persze! - mondták egyszerre.
-Jess - jött oda a menedzser. - Egy interjút kellene adnod!
-Mi? Most?
-Igen! Gyere! - fogta meg a karom és leültetett a kanapéra.
-Bocsi a késésért! - mosolygott körbe.
-Ugyan, semmi! Mehet?
-Persze! - mosolyogtam körbe.


-Helló Jess!
-Csá. - mosolyogtam.
-Ahogy láttuk, az utóbbi időben, kicsit magad alatt voltál.
-Fú, hát ti nem kerülgetitek, egyből a közepébe. - nevettem el magam. - Igen, ez így igaz.
-Miért?
-Hát, amint kiderült, plagizálás történt és Will-e szakítottunk. Mostanában rám járt a rúd, de már sokkal jobban vagyok! - feszítettem be.
-Az látszik, majd kicsattansz az örömtől!
-Hát ahogy kell is! - néztem rájuk.

-Az új albummal kapcsolatban, mit remélsz?
-A legjobb számainkat választottuk ki, és kőkeményen dolgoztunk rajtuk. Az eddigi felvételek egész jóra sikerültek.
-Egész jóra?
-Igen, tudod, bármikor is előadsz valamit, vagy csinálsz valamit, utána eszedbe jut, hogy tudtad volna jobban megoldani, és á igen, ez kell, az kell, de már nem nagyon tudod megcsinálni, ezért sose lesz semmi tökéletes. - mosolyogtam.
-Azt hiszem értem. Mit gondolsz a magánéleted befolyásolja a munkádat a stúdióban?
-Sohasem engedtem, hogy a magánéletem, a családom befolyásolja az általam nyújtott teljesítményt.

-Elég komolynak hangzol!
-Mert ilyen téren komolyan veszem a dolgokat. Oké, van amit elpoénkodunk, de mindenki így fogja fel ezt az egészet és ez így van rendjén.
-Mit gondolsz arról, hogy sokan csak azért hallgatnak titeket, mert kiderült, te vagy The Rev lánya?
-Azt, hogy előbb-utóbb az ilyen emberek kiesnek. A mi bandánk nem teljesen olyan mint az Avenged Sevenfold. - mosolyodtam el szelíden. - Egy ág, de más műfaj! Az pedig egy dolog, hogy a lánya vagyok.
-Tehát azt mondod, el akarsz tőle szakadni?
-Ezt egy szóval sem mondtam! Isten ments, hogy elveszítsem a családomat! 
-Ha jól tudjuk, előtte nem volt valami ideális az otthonod.
-Hát nem, de ez egy más sztori. Imádom a szüleimet és amióta velük vagyok, végre megtanultam jó pár olyan alapdolgot, amiket addig nem is tudtam. És van egyen-karkötőnk is! - mutattam fel vigyorogva. - Mindig rajtunk van.
-Mármint, kiken?
-Anya, apa és én. - mosolyogtam.
-Mit szóltak, hogy szétmentetek Will-el?
-Nem nagyon örültek neki, de már mindegy...
-Akartam kérdezni, ki az a fiú, akivel kézen fogva jöttél be a stúdióba?
-Ő Jim. - húztam ki magam. - M.Shadows fia, többet nem mondhatok.
-Óóó, szóval ilyen könnyen túlléptél?
-Ha erre gondolsz, SOHA A BÜDÖS ÉLETBE NEM csaltam meg Will-t. - mosolyogtam még mindig. - Egyszerűen, ezt dobta a gép!
-Értem, hát köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseinkre. Üzensz valamit a nézőknek?
-Köszönöm, hogy velünk vagytok és támogattok minket, a lemezbemutatón találkozunk! - kacsintottam a kamerába.

Felkeltem, odamentem Jim-hez és mosolyogva megcsókoltam.
-Na, ennyire jól sikerült az interjú?
-Fogjuk rá.
-Jess, ez lenne az utolsó szám, amit fel kellene énekelned! - nyújtott oda Felix egy lapot.
-Ó, az utolsó?
-Igen! Észre sem vetted? - nevette el magát.
-Nem.... - mosolyodtam el még jobban. - Akkor, azt hiszem megyek is! - vonultam el a mikrofonhoz.
9x vettük újra, és 8x kellett külön kiénekelnem a magas részeket... A torkom már totál ki volt készülve, de végül is megcsináltam. Most már csak a vágások vannak hátra!

~

-Akkor augusztus 18...
-Még 3 hét... - néztem körbe mosolyogva.
-Addigra minden el lesz rendezve. A tárgyalások hogy állnak?
-Egész jól mennek. Lassan eldől mennyit kell fizetniük a számok miatt. - mondtam, majd Jim átkarolt és adott egy puszit. - Srácok, mi mentünk oké?
-Oké! - mondták egyszerre.
-Sziasztok! - léptünk ki az ajtón.
-Akkor, most szabad vagy?
-Hát, fogjuk rá! - mondta és meglepődve vettem észre, hogy Matt jött értünk. - Ez apa műve! - szűrtem a fogaim közt, Jim pedig csak elnevette magát.
-Ennyire félsz tőle?
-Nem, csak... Csak te fiatalabb vagy és
-Csá apa! - nyitotta ki a kocsi hátsó ajtaját.
-Heló! - mosolyogtam Matt-re.
-Sziasztok! - mondta ördögi vigyorral. - Mi újság veletek? - nézett hátra a tükörből.
Könyörgöm, miért kell ezt? Annyira kellemetlen.
-Most végeztünk a felvételekkel, szóval 3 hét múlva lemezbemutató. - mondtam még mindig mosolyogva.
-Na az nagyon király! Ott leszünk mi is, ugye Jim?
-Hát persze!
-Jess, Jimbo nálunk van, szóval most oda megyünk oké?
-Oké. - mondtam kicsit félve.