MK 25.

25. fejezet: " Majd egyedül...  "

Renée:

-Andy, ezt nem szabad! - löktem el magamtól. - Te... Te mióta, vagy egyáltalán miért?
-Ezt te nem értheted, én csak... Másképpen nézek rád, mint te rám.
-Testvérkomplexusod van? - néztem rá kikerekedett szemekkel, de ő csak kisietett.
Ezt nem hiszem el...
Andy valamit megmozgatott bennem. Lelkiismeret vagy vágy, akkor még nem tudtam eldönteni. Csak sodródtam az árral, ami talán az egyik legjobb döntésem volt az életemben, hiszem sosem találkoztam volna vele...


~

Andy:

-Hogy lehettem ekkora barom? - vertem bele egyet a falba.
Most biztos utál, többet nem is akar látni... Utálom magam!

-Andy? - jött át a mi házunkba Renée. - Figyelj, ezt... Ezt meg kellene beszélnünk!
-Ezen nincs mit! - ráztam meg a fejem. - Sajnálom!
-Ne, kérlek, ne mondd ezt! Csináljunk úgy, mintha... Mintha semmi sem történt volna oké? -nézett rám bizakodóan. - Menni fog?
-Nem... De megpróbálom!
-Majd egyszer, kerítünk rá alkalmat, de per pillanat nagyon nem alkalmas! Ez... nekem ez sok! - lépett hátrébb. - És Juliet is most ért ide! - sietett kifelé.

-Szia kicsim! - jött be vigyorogva. - Minden rendben? - simított végig arcomon.
-Persze! Miért? - mosolyogtam rá.
-Csak, olyan vagy, mintha most omlott volna össze a világ! - mondhatjuk így is...
-Á dehogy, csak még olyan sokára leszünk készen! - csókoltam meg. - De végre itt vagy! - öleltem át.
Tudtam, ennek még nincs vége...

~1 hónappal

-Renée! - mentem át hozzá. - Renée, kérlek nyisd ki!
-Bocsi már, csak aludtam! - nyitotta ki az ajtaját totál álmosan. - Mi az? - nézett rám.
-Hát csak... Beszéltünk Juliettel, hogy ideje lenne, hogy megismerd még jobban a körünket!
-Nem elég az eddigi? - mentünk beljebb.
-Nem így értettem!
-Andy, ti... Ti össze akartok boronálni valakivel?
-Nem, csak
-Ne játszatok kerítőt! Nem vagyok a legjobb állapotomba, és örülök, hogy egyáltalán el tudtam felejteni Jinxx hazugságait!
-De tudod... Így könnyebb lenne nekem, hogy
-Kezeld magad? - fordult felém. - Andy, kérlek ülj le, beszéljük meg ezt az egészet!
-Renée! - jött be Juliet. - Holnap tartunk egy házavató bulit! - tapsolt párat.
-Hurrá! - emelte fel kezeit, nem túl lelkesen.
-Na azért több életet! - ült le mellém. - Be szeretnék mutatni neked majd valakit!
-És mégis kit?
-Hát... Szerintem nem a legjobb választás! - dőltem hátra.
-Az egyik legjobb haverod! - nézett rám Juliet szúrósan.
-Tudom, de nők terén nagyon szerencsétlen!
-Épp azért kell neki Renée!
-Hé'! Én is itt vagyok! - csettintett egyet a húgom. - Szóval? Ki az?
-Danny Worsnop!
-Nem ismerem! - ráztam meg a fejem.
-Asking Alexandria!
-Csak hip-hop és rap stílus érdekel! - rázta meg a fejét. - De, nem kell segíteni oké? - kelt fel. - Majd, egyedül találok magamnak valakit!
-Aha... Én is gy ismerlek!
-Juliet, nem!