2.fejezet
"Képek"
"Képek"
Matt:
Gyorsan szalad az idő.
Már egy éve semmi hírünk nincsen a lány felől. Már kezdtem elfogadni, hogy távol van, mikor meghallottam Brian és Zacky beszélgetését.
- Mi? Felhívott?
- Ja. Azt mondta jól megy minden, nem bukott meg semmiből.
- És miért pont téged?
- Azért nem akarta Mattet hívni, mert - mondta volna tovább, de meglátott engem. A szokásos, semmitmondó, unott arccal bámult rám.
- Azért nem akarta Mattet hívni mert? - kérdeztem, miközben közelebb mentem hozzájuk.
- Mert ha veled beszél, csak még nagyobb honvágya lesz és biztosan hazajön.
- Attól még beszélhetett volna velem is. - kezdtem egyre dühösebb lenni. - Nem tudom megérteni Caroline-t...
- Neki is idő kell.
- Mit mondott még?
- Még nem tudja, mikor jön vissza. - válaszolt halkan Syn. - A nyárra biztosan nem, mivel kapott munkát. Hiába van koleszba, attól még fizetnie kell mindent.
Csak ökölbe szorítva kezemet vonultam ki a próbateremből. Nem voltam rászokva a cigarettára, de akkor úgy éreztem szükségem van egy szálra. Hébe-hóba nekem is jár egy, nemde?!
- Mi történt? - éreztem derekamon Valary kezeit.
- Carry felhívta Briant, de csak őt. - nem szólt semmit. - Bánt, hogy velem nem beszélt.
- Matt... azért jöttem, hogy ezt odaadjam. - mondta, majd egy kis dobozt felém nyújtott. - Ma reggel jött, pont miután elmentél otthonról.
"Caroline Walt"
Azonnal kibontottam a vékony dobozt.
Mikor megláttuk, azt hittem elájulok. Egy kép volt az, ismételten rólam.
- Felolvasom hozzá a levelet, oké?
- Persze! - bólintottam szájtátva.
"Kedveském!
A kép, amit magad előtt tartasz, gondolom megint csak tátott szájjal, egy nemzetközi verseny első helyezettje.
A verseny témája "A legértékesebb dolog az emberiség számára" volt.
A képem címe "Szerettem legszélesebb mosolya" lett.
Hiányoztok és az űrt, ami bennem van semmi sem tudja kitölteni.
Nagyon szorítok, hogy egyre jobban befussatok!
Csók!
U.i.: A kereteztetés nem volt olcsó, úgyhogy mindennél jobban vigyázz rá, mert különben beverem az arcod!
Jimmy:
Caroline egyetlen egy dalát sosem fogom elfelejteni.
Csak egy tényező volt, ami összekötött minket. Én vettem el a szüzességét.
Egy bulin leitattam és becsalogattam az egyik szobába. Nem ellenezte.
Mérhetetlenül belém esett még úgy négy éve és szerintem még mindig vonzódik hozzám.
Mikor megmondtam neki, hogy én nem akarok tőle semmit, csak ennyit mondott:
"Ha elmegyek
Hiányozni fogok neked
Hiányozni fog a hajam
Hiányozni fogok mindenhol
Hiányozni fogok neked, ha elmegyek"
Senki sem értette, csak én. Kiröhögtem.
És most, ennyi idő után... kezd beigazolódni az örökkön-örökké édesen csengő dalocska.
Nem beszélek vele, nem látom, nem érzem őt.
Hiányzik.
Bele sem merek gondolni, hogy talán valaki mással van.
- Mi a tököm bajod van neked! - fogta meg fejemet Johnny, majd elkezdte rázni.
- Semmi. - ütöttem meg hasát a dobverőimmel.
- Menj haza! - javasolta. - Elég szarul nézel ki. Csak nem az a baj, hogy Cal nem beszélgetett veled? - nézett rám idióta vigyorral, mire elképedve pillantottam vissza. - Jézusom. Ez a bajod. - suttogta. - Tényleg menj haza! - engedte el fejem búbját komoly képpel.
- Senkinek! Oké? - keltem fel.
- Hova-hova? Holnap koncert! - állított meg Matt.
- Szarul vagyok! - vettem egy mély levegőt, majd kisiettem.
- Nem kéne annyi dudvát szívni! - kiáltott utánam Johnny. Magamban elküldtem az jó édes anyukájának hátsó felébe, de most tényleg hálás voltam neki, hogy így kimentett.
Hazaérve kihajoltam ablakomon és rágyújtottam. Haza.... pontosabban Johnnyhoz.
A negyedik szál után, úgy gondoltam elég lesz arra a napra a hülyeségből és inkább csak heverészni kezdtem. Lehunytam szemeimet és egyből Caroline képe ugrott be.
- Hülye vagy! - mondtam magamnak, azzal elaludtam.
- Mit csinálsz? - dobta arcomba táskáját Christ. - Ne aludj a jó életbe is!
- Nekem te nem parancsolgatsz! - vigyorogtam rá.
- Nehéz eset vagy, tudsz róla? - ült le az ágy végébe. - Mi ez a Caroline-os dolog? Mi történt veled?
- Johnny van egy dolog, amit még te sem tudsz. És nem szeretném, ha kiderülne. - komolyodtam el.
- Mi az?
- Tudod... Cal és én... úgy négy éve tudod, mikor Zacknél volt egy házibuli.
- Igen.
- Leitattam és lefeküdtem vele.
- És? - vonta meg vállát.
- Szűz volt. És belém volt esve, csak nagyon jól takarta. Rá egy hétre jött össze azzal a nyálgéppel. - böktem ki végre, mire csak kikerekedett szemekkel találtam szemben magam. - Aztán, mikor szépen mondva elküldtem a jó büdös francba, egy szinte verset mondott nekem.
- Verset? Egyáltalán miért küldted el?
- Mert azt hitte lesz közöttünk valami "komolyabb". Tudod, ez a női hülyeség. A vers pedig már inkább dal lett. Tudod, néha énekelte! - kezdtem el dúdolni, mire mind a ketten egyszerre énekeltük.
- Akkor ezért énekelte! Azt hittem valami hülye műsorból szedte.
- Hát nem. - ültem fel.
- Te mekkora fasz vagy! - rázta meg fejét. - De most komolyan!
- Szerinted én nem tudom? Most már kezdem érteni. Mindig mosolyogva énekelte nekem. Tudta, hogy fájni fog. - nevettem fel. - Mekkora boszorkány! - tettem tenyeremet arcomra. - Visszatérve! Ezt senkinek! Shadows tényleg meg fog folytatni, ha ez kitudódik.
- Nyugodjál meg, nem lesz balhé belőle.
~ ~ ~
- Rev! - rontott be Shadows az öltözőbe.
- Mi van?
- Koncert után alaposan elbeszélgetünk! - mutatott rám ujjával. Csak Johnnyra néztem, aki értetlen képpel pillantott vissza.
- Matt, mi történt? - kérdezte Brian.
- Mindent tudok! - lépett felém az énekes. - Minden egyes kis részletet és ha azt hiszed, hogy ezt megúszod, akkor elég nagy tévedésben vagy! Öt perc múlva kezdünk, inkább told fel a segged a színpadra!
- Christ! - emeltem fel hangomat.
- Én nem mondtam semmit! - ellenkezett. - Egy szót nem beszéltem vele tegnap óta. - vette fel gitárját, majd egy ismerős arcot láttam meg az ajtóban.
Mike...
- Te meg mit keresel itt? - nézett rá Syn.
- Carry miattad ment el! - válaszolt Cal exbarátja, miközben végig rám nézett. - Egyedül. Csakis. Miattad.
- Hogy mered...
- Jobban jársz, ha csöndbe maradsz. Sosem gondoltál bele, neki mennyire fájhat és hogy nekem mennyire szar, hogy miközben dugom a nőmet, más nevét suttogja alattam.
- Hé-hé! Srác! Hogy mersz így beszélni róla? - állt elé Zacky. - Tisztában vagy vele, hogy milyen szavakat ejtesz ki a szádon?
- Ó, én? Én teljesen tisztában vagyok a dolgokkal. Az egyetlen egy, aki tönkrebaszott mindent, az ott áll mögöttetek. - bökött felém orrával és elsietett.
- Jim, mit csináltál, már megint? - fordult felém Brian.
- Semmit. - vettem fel bőrkabátomat és kiviharzottam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése