2013. július 23., kedd

24.fejezet: " Insane! "

Hannah:

-Jimmy! - kiáltottam hisztérikusan, miközben felpattantam az ágyban.Végigtapogatta az arcom, majd éreztem hogy totálisan leizzadtam.
-Mi az? - pattant fel Jimmy is. Odahajoltam hozzá majd megcsókoltam, hogy meggyőződjek róla álmodok-e. - Mi van? - nézett rám kérdően. - Rosszat álmodtál mi?
-Aha. - mondtam halkan, majd felkeltem. - Gyors letusolok. - mondtam, majd kisiettem. Ő persze utánam jött.
-Mit álmodtál? - húzott az ölébe. Félve ránéztem, majd elmeséltem az egészet. - Én mindig meghalok az álmaidba? - nézett rám, majd elnevettem magam.
-Jimmy, ez már komolyan megrémít! De ha azt nézzük, talán ez volt a legtökéletesebb álmom. - húztam magamhoz közel. - Jimmy?
-Igen?
-Így akarok meghalni!
-Most? - akadt ki.
-Nem az mondtam hogy most! Hanem így...Szabadon, veled együtt, belőve. - csókoltam meg, majd még jobban magához szorított .Őrültek vagyunk, és ezen nem tudunk változtatni. Furcsa a gondolkodásunk, de nekünk ez tökéletesen megfelel. Valaki azt mondja rá "Jézusom ezek elmebetegek" .Elmebetegek, csak azért, mert máshogy látjuk a világot? Nekünk az az elmebeteg, aki hagyja hogy az élete szépen lassan, mardosva érjen véget. Eleget szenvedtünk, kijár már nekünk is a boldogság!
Miután végeztünk, visszamentünk és egyből aludtunk is. 11 körül felkeltem, majd lemenetem. Nem volt ott senki, vagyis azt hittem... Kimentem rágyújtani, de nem sokra rá a konyhából mocorgást hallottam.Visszamentem, majd meglepődve néztem a csajszit (?) aki egy késsel a konyhaajtóban állt.
-Jimmy nem szerethet téged! - mondta. - Jimmyvel nem házasodhattok össze! - mondta vérben forgó szemekkel.
-Mi? - néztem rá.
-Téged utál Jimmy! Engem szerethet egyedül!
-Hé, figyelj megbeszéljük oké? - tettem a kezem az ajtókilincsre. Iszonyat paráztam.
-Jimmy engem szeret! - jött közelebb. - Engem kellett volna eljegyeznie! - kiabálta, miközben felém futott. Megakart szúrni, de gyors oldalra léptem. Ez még édes kevés volt ahhoz hogy kitérjek... A bordáimnál egy elég nagy vágást hagyott a késsel.
-Te kurva! - mondtam, majd bevertem neki egyet és összeestem.
-Hannah! - jött le Nitti, majd odasietett. - Mi a
-Az a csajszi - mondtam erőtlenül. Az az idegbeteg közben elfutott. - bent volt és
-Most ne beszélj! - mondta Matt és már hívta is a mentőket.
-Ki a halál ez a picsa? - jött be Damla a csajjal meg a késsel a kezében. - Pont futott ki mikor jöttem át és Jézusom! - mondta, gondolom észrevette hogy vérzek. - Te szajha! - nézett a csajra, majd a hajánál fogva levágta a földre.
-Hannah basszus. - jött oda Jimmy.
-A kurva életbe. - néztem meg a kezem, ami csupa vér volt - Nyugi túlélem! - próbáltam megnyugtatni a többieket. Lassan felálltam, majd kihúztam magam. - Látjátok? - vigyorogtam, majd ebben a pillanatban elfehéredtem és összeestem.
-Hannah Nash! - emelte fel a hangját Nitti. - Tudjuk hogy hős vagy, de mi lenne ha 5 percre le tudnád tenni a segged hogy segítsünk? - Már hallottuk a szirénák hangját, majd 2 mentős rontott be egy hordággyal.
Már a kórházban ébredtem fel, a doki hangjára.
-Á, pont jókor. - mosolygott kedvesen. - Akkor magának is elmondom. Szerencséje van, mivel a tetoválásoknak nem esett semmi bajuk. A kés nem hatolt túl mélyre, de elég sok vért vesztett. Ahogy észrevettem, alapból elég vérszegény és vékony volt ez nem tett valami jót. Azt ajánlom hogy maradjon bent minimum 1 hétig, és kérem minél előbb kezdjen el hízni! Az anorexia súlyos betegség, amiből nagyon nehéz kigyógyulni. A sebet összevarrtuk, próbálja meg elkerülni a megterhelő munkát. Ennyi lenne. Viszlát. - mondta, majd elmosolyodott és kiment. Jimmy és Nitti ültek az ágyam mellett.
-Mi van azzal a csajszival? - néztem rájuk.
-Elmegyógyintézetbe zárták.Egy elvetemült Avenged Sevenfold rajongó volt, és nem tudott beletörődni hogy Jimmy eljegyzett téged. Amúgy már mindenki tudja hogy mi történt. Kiszivárgott jó pár dolog.


Nitti:

Ebből még baj lesz...Hannah szinte veszélybe van. És az a csaj is...
-Ne aggódj, minden rendben lesz! - próbált megnyugtatni Matt, de nem ment neki.
-Ez így nem jó.Féltem, de nagyon. Nem ellenzem ezt az egész eljegyzést, sőt...De ezek a rajongók iszonyatosan fel tudnak idegesíteni! - mondtam, majd Hannah lépett be az ajtón.
-Matt...Kérhetnék valamit tőletek? - nézett rá bociszemekkel.
-Persze.
-Tudod, mivel most van ez az egész vágáscucc, ugye nem emelhetek fel nehéz dolgokat.
-Igen.
-De viszont a koncerteket meg kellene tartani. - vett egy mély levegőt -  A most következő 1 hétbe, tele vagyok koncerttel, légyszi segítenétek nekem?
-Hát, ez
-Persze! - jött be Brian.
-Igen? - nézett rá Hannah kikerekedett szemekkel.
-Úristen Hannah, ez természetes! - mondta Matt.
-Köszönömköszönömköszönöm. - mondta, majd elkezdett ugrándozni.
-Hannah! - szóltam rá, de már késő volt.
-A picsába!Előbb szólj! - mondta összehúzott szemekkel, az oldalát fogva.Szegény nagyon kiröhögtük. - Na jó, azt hiszem lepihenek. - mondta, majd mint egy öregasszony lassan felment.


Hannah:

A koncertek után kezdjük a közös szám felvételét Marilyn Mansonnal...Iszonyat izgulok, mi lesz belőle...Ez az egész baleset nagyon betett, és még ráadásul az egyik TV-s műsorba beszélnem is kellene róla.Délután elkészültem, majd hajtottam is.Nem volt az egész kb fél óra, de így is nagyon elfáradtam.Szeptember közepe van, a fiúk lassan kezdik a turnéjukat.Nem mehetünk velük, egyrészt Nitti miatt, másrészt pedig én is tele vagyok munkával.Elvileg december 30-án jönnek a babák, már alig várom.Este megvagyok hívva, egy elég híres TV műsorba, mint egy nagy visszatérés koncert.Mióta kijöttem, nem is énekeltem kamerák és nagy közönség előtt..Azt a számot kell előadnom amivel felfedeztek, Alicia Keys - Fallin'.Imádom azt a számot, nem hiába dolgoztam fel.Valahogy akkor ebben találtam meg magam.
-Jimmy, segíts ruhát választani! - vittem ki neki egy fekete lolita, meg egy szürke kisestélyit.
-Mind a kettőben jól nézel ki! - karolta át a derekamat. - De mivel egy fontosabb, szerintem inkább a szürkét.
-De az...Az annyira nem Hannah-s.
-De viszont kicsit megkomolyodhatnál.
-De viszont nem akarok megkomolyodni!
-De viszont miért nem akarsz megkomolyodni?
-De viszont azért, mert sohasem akarok felnőni.
-De viszont te már felnőtt vagy!
-Még csak 23 vagyok!
-Drága az már felnőttnek számít. - vigyorgott Jimmy, majd átkarolt. - Ugyan már Hannah! Egyszer annak is el kell jönnie. Nem maradhatsz örökre gyerek! - puszilta meg a homlokomat.
-De szeretnék újra gyerek lenni. Briannel meg Nittivel játszani, anyával táncolni kötélen, boldogan nevetni... - mondtam kicsit könnyes szemekkel. - Vissza akarok menni oda.
-Hannah, szakíts a múlttal!Nem szeretnél gyerekeket? Unokákat? Nem akarod kipróbálni milyen még 70-80 évesen is kurva nagy közönség előtt koncertezni? Milyen amikor te már 65 éves vagy, és még mindig mindenki rólad és a dalaidról beszél ?Nem akarsz velem maradni?  - mondta, majd megcsókolt.
-Igazad van. Csak, csak olyan szörnyű! - törölgettem a szemeimet.
-"A mi időnk már lejárt, ideje hogy más vegye át a helyünket"! - mondta, majd átöleltem. - Veled akarok megöregedni, és úgy hogy a feleségem vagy. Akarom 4 gyereket, 3 fiút és 1 lányt.
-1 lányt?
-Igen, mert 2-vel már nem bírnák el.
-És a 3 fiú? Szerinted mit fogok én átélni?
-De őket nem fenyegeti az a veszély hogy terhesek lesznek!
-Jimmy? Még meg sincsenek a gyerekek! - néztem rá, majd elnevettük magunkat. Lementünk, kajáltunk majd gyors letusoltam. Nem húztam fel a ruhát, inkább elvittem. Ed jött értem, majd gyors mentünk is, mivel megint késésben voltunk... Ott gyors kisminkeltek, átöltöztem, és már mentem is a színpadra.
"-És most hölgyeim és uraim.Először a visszatérés után élő közönség előtt, Hannah Nash! - hatalmas tapsvihar, majd a reflektorokat rám irányították.
I keep a fallin'
In and out of love
With you
Ahogy énekeltem, végigfutott bennem ismét, amit ma Jimmy mondott...Szakítani a múlttal?Sohasem fogom tudni elfelejteni ami régen történt...Anya, Brian, Nitti és a többiek.A suli, a helyek, a drogok minden annyi de annyi emléket őriz.
I keep on
Fallin'
In and out of lova with you
I never loved someone
The way that I love you
Muszáj lesz.Ez az élet rendje?..."

Mikor vége lett, átöltöztem, és egyből haza. Letusoltam, majd dőltem is be Jimmy mellé.



Az első koncertem úgy, hogy nem zenélek.
-Izgulsz?
-Hát kicsit...Már elég rég álltam ekkora közönség előtt. - szorongattam a mikrofont. - Synyster, nehogy elbaszd a szólókat!
-Úgy ismersz te engem?
-Igen, sajnos. - mondtam mosolyogva, majd elsötétült minden.Gyors felmentünk, majd kezdődött az első szám, a "Kill my Rabbit!".Brian tényleg nem rontotta el egyiket sem.Úgy az ötödik szám után úgy gondoltam kicsi pihi.
-Hey, California! Na mi a hányás? - nevettem el magam. - Ez a kibaszott vágás miatt, nem tudok gitározni...Tudjátok oké, hogy fanok vagytok, de van határ. Jézusom, egy elmebeteg támadott meg. - mondtam nevetve. - Hát akkor leckéztessük meg egy kicsit Gates barátunkat. - mentem oda hozzá, majd átkaroltam.Elkezdtem énekelni, az egyik legnehezebb számomat, majd a többiek bekapcsolódtak. Brian vigyorogva rám nézett, majd megrázta a fejét. Kinyújtottam rá a nyelvem, és folytattam. Megláttam Angelinát, de nem nekem integetett.
-Johhny? - kérdeztem kiakadva.
-Most mi van?
-Beszélnünk kell!
A koncert végén be akartam ugrani a közönség közé, de jobbnak láttam ha nem .Lementünk, majd fáradtan dobtam le magam az öltözőben lévő kanapéra.
-És még te vagy kifáradva? - ült le mellém Jimmy.
-Hogy bírta az a másik banda?
-Már ki vannak képezve. - kacsintottam rájuk. - Amúgy meg, bírnotok kell a tempót, nemsokára turnéé!

~
1 héttel később
~

Jimmyék ma indulnak a turnéra, én pedig holnap megyek be elkezdeni a felvételeket Marilyn Manson-al. A szám címe: " Devil's Dog ".
-Vigyázz Anitára .Ha bár van hívj, nem akarok lemaradni semmiről. Ne engedd hogy veszélybe kerüljön, azt meg végképp ne hogy valaki egy szemmel is ránézzen! Ja, és ha beviszik a kórházba szólj!
-MATT! - mondtam kiakadva, majd elmosolyodtam. - Majd csak május környékén fognak megszületni az ikrek! Ne legyél ennyire ki! - nevettem el magam. Hátranéztem, majd megláttam hogy Nitti épp Jimmyvel beszélget. Gondolom ő is megkapta a feladatokat.
-Szeretlek! - csókoltam meg hosszasan Jimmyt, mielőtt még felszálltak volna a buszra.
-Már most hiányzol!
-Hülye! - mondtam, majd beleboxoltam egyet a vállába. - Majd összepakollak és akkor nem fogok annyira!
-Igen? - vigyorgott rám.
-Igen! - mondtam, majd megöleltem. - Ha egy kurvát is meglátok melletted, mind a ketten halottak vagytok! - néztem a szemibe szigorúan.
-Ej de kemény vagy ma! - mondta, majd megnyomkodta a karomat. Elnevettük magunkat, majd ismét megöleltem.
-Te is hiányozni fogsz! - csókoltam meg.

Anita:

-A jó öreg Hannah-Jimmy páros. - néztem őket, miközben még az utolsó perceiket is elhülyéskedték. - Sohasem fognak felnőni. - mondta, majd Matthez bújtam.
-De hát ez így tökéletes nem? - mondta, majd megpuszilta a homlokomat.
-Matt, nagyon vigyázz magadra!
-Ezt inkább én mondanám! - fogta meg a hasamat.
-Nyugi, nekik nem lesz semmi bajuk, elvégre Hannah itt van.
-A hősünk! - mondta, majd elnevette magát.Még mindenki adott egy-egy búcsúcsókot a másiknak, majd elindultak. Ott álltunk, 5-en... Igen, most már öten. Hannah, Damla, Monroe, én, és Angela. Időközben ők is egymásra találtak Johnnyval... Ezen meglepődött mindenki, de végül is aranyosak együtt.
-Most, akkor berúgunk? - szólalt meg elsőnek Hannah, úgy 8 perc csönd után.
-Mint a szemét. - mondta Damla, majd elindultak a kocsi felé.
-Lányok, én nem ihatok! - mondtam.
-Nem baj, attól még velünk lehetsz! Úgyis csak nálunk leszünk. - mondta Hannah mosolyogva, majd beültünk a kocsiba.
-Én nem szeretnék inni. - jelentette be Angelina.
-Mi van? - fordult hátra egyszerre Damla és Hannah.
-Kincsem, egy rocksztár nője vagy... - mondta Hannah.
-Ez alap dolog ilyen esetben. Na meg más szitukban is. - folytatta Damla.
-Egy szóval, ma leiszod magad! - kacsintott rá Hannah, majd elindultunk. Én egész végig csak nevettem. Boldog vagyok ebben a társaságban. Az életem szinte tökéletesnek mondható. Nemsokára lesz 2 gyerekem, van egy iszonyat jófej és jóképű pasim aki lassan már a jegyesem. Tökéletes barátaim vannak, na jó inkább tökéletlenek. De úgy összevetve minden jól alakul.
Mikor odaértünk hozzánk egyből mindenki rátapadt a konyhaszekrényre, meg a hűtőre. Hát elég érdekesre sikerült az este.

Matt:

-Ne hívogasd már folyamat! – vette el a telefonomat Brian.
-De
-Semmi de! – ültetett le Zacky. – Tessék, ettől jobb kedved lesz. – tett le elém egy üveg Jack Daniel’s-t.
-Srácok, ezt nem. – toltam el.
-Mert?
-Haver, te jól vagy? – jött oda Jimmy is, majd megfogdosta a homlokomat.
-Jimmy, neked ez természetes, mivel nincs olyan perc hogy ne lenne alkohol a véredben! – mondtam, majd csak elröhögte magát.
-Hannahval együtt. – mondta Johnny, majd elröhögtük magunkat.
-Naaaa! – mondta Jimmy vigyorogva. – Ne de most te vagy a téma! Miért is nem vagy hajlandó velünk alkoholt fogyasztani? – már bontotta is ki az üveget.
-Haver, ez
-Azt hiszed hogy most Anita nem bulizik? Ahogy őket ismerem most is Los Angelesbe őrültködnek valahol! - Kitöltött mindenkinek egy pohárral, majd kénytelen voltam inni velük. A vége az lett, hogy majdnem szétbarmoltuk a buszt, de szerencsére voltak rajtunk kívül is mások, akik kordában tartottak minket. Az első koncertünket totál másnaposan játszottuk végig. A menedzserünk kicsit le is kúrt minket...


Damla:

-Hééé! Itt van vodka. – mondta, miközben totálisan be voltam mászva a hűtőbe.
-Itt meg abszint. – mondta Hannah.
-Ez meg mi? – mutatott fel egy kis üveget Angelina.
-Jaj, azt ne! – mondta Anita.
-Aaa, mennyit kerestem! – mondta Hannah. – Hol volt?
-Itt, a mosogató melletti szekrénybe.
-De ott. Miért volt ott?
-Azért, mert a legutóbbi részeges bulin eldugtad azzal az indokkal, hogy nehogy valaki elvigye és felgyújtsa vele a régi sulidat. – mondta Anita, majd elröhögtük magunkat.
-Akkor sem lehettem valami tiszta! – mondta Hannah. – Ja, amúgy ez pálinka. Ha jó estét akartok, akkor ebből muszáj innotok! – mondta, majd mindenki meghúzta, kivéve Anitát.
-Azta.Kurva. – mondtam összehúzott arccal. – Hány fokos ez?
-Nem tudom, de iszonyat finom. – mondta Hannah, majd a piákat kivittük. A zene nem volt hangos, meg persze mi sem akartunk annyira berúgni, mivel tekintettel voltunk Anitára. Aki amúgy, ugyan úgy táncolt meg néha-néha ugrált velünk. Persze nem olyan vadul mert a kicsit még a végén összerázkódnak. Olyan este 9 körül valaki csengetett.


Hannah:

Tudtam, ez az én „meglepetés vendégem” lesz.
-Csajok mint tudjátok, már meséltem nektek Zsófiról a magyar barátnőmről.
-Ahha.
-Hát akkor üdvözöljétek! – mondtam, amjd kinyitottam az ajtót, és Zsófi ott állt életnagyságban.
-Heló! – integetett mosolyogva, majd belépett. A lányok egyből letámadták. Gyors bevittem a csomagjait Viki volt szobájába. Ja igen, amúgy már ő is elköltözött Georgehoz. Természetesen egy pohár vodkával kínálták meg, amit nálunk nem lehet visszautasítani.
-Ó, ez a mi pálinkánk? – kérdezte mosolyogva.
-Igen, még maradt egy kicsit.
-Tiétek? – nézett rá Damla.
-Igen, ezt még édesapám főzte. – mondta büszkén.
-Akkor azt hiszem el kell látogatnunk hozzátok. - mondta Damla, majd elnevettük magunkat. A buli csak akkor indult be. Ahogy észrevettem a lányok befogadták.
-Hát Zsófi, - karoltam át. - Üdvözlünk itthon!. - mondtam, majd egy puszit nyomtam az arcára. A lányok ennek örömére töltöttek mindenkinek 1-1 pohárral.

Zsófi:

Az elején még nem értettem, de kezdtem lassan rájönni miért mondta ezt Hannah.
-Tudod, Hannahnak van 1-2 ilyen mondata.Ez csak annyit jelentett hogy végképp a családba tartozol.
-Család?
-Igen.Tudod, mi egy nagy család vagyunk. A Sevenfold, és mi öten csajok, meg most már te is. Mint te is tudod Hannahnak sohasem volt normális családja, ezért minket tekint annak. - magyarázta Damla, miközben mind a ketten őt néztük. Éppen valamit hevesen magyarázott a többieknek. - Nehezen fogad be egy embert. Tudod ő olyan "családfő". Úgyhogy üdv köztünk! - mondta mosolyogva, majd odaadott egy poharat.Anita mosolyogva odajött, majd koccintott velem.
-Hát Zsófi, remélem kibírod majd velünk. - mondta.
-Hát, majd lesz valami. - mosolyogtam.
-Meddig maradsz?
-Csak pár napig.
-Hidd el, lesz abból még pár hét is. - mondta mosolyogva.


Hannah:

-Menjünk valamerre! - mondtam, majd felkaptam a vodkás üveget.
-Oké.
-Gyerünk! - jöttek a válaszok.Mindenki felkapott egy üveg piát, és indultunk is.Valaki folyamatosan fényképezett, mire rájöttem hogy Zsófi az.
-Mit csinálsz?
-Emlékeket. - mondta mosolyogva, majd megvontam a vállam.Megittuk a vodkát, és átmenetünk busszal (?) LA-ba. Monroeval odamentünk minden emberhez, és kértünk 1 szál cigit. Így összeszedtünk 15-15 szál cigit.
-Na akkor tekerjünk. - mondtam, majd előszedtem a melltartómból egy kis zacskót amiben kivételen most nem por volt.
-De Hannah, te már lejöttél róla nem?
-A fű még nem annyira vészes!
-Hannah, én nem. - mondta Anita.
-Nem is adnák.- mondtam mosolyogva, majd kerestem egy kis eldugott helyet. Másodpercek alatt megtekertem, majd elkezdtem. - Csajszik? - nyújtottam a többieknek. Szépen körbement, majd úgy 4 kör után el is fogyott.
-Hannah, ez mi volt? - kérdezte Zsófi.
-Jó! - mosolyogtam rá. - Na menjünk! - mondtam, majd elindultunk. Bementünk jópár diszkóba, kocsmába. Mindenhol ittunk valamit...Iszonyatosan készen volt mindenki. Angelina egy pillanatra elfehéredett, majd beszaladt a mosdóba. Utána mentünk, de szerencsére nem volt semmi. Inkább kimentünk, majd kijöttek a lányok is és gyalogoltunk tovább. Atom sokat röhögtünk, és mindenféle hülyeséget beszéltünk. Odamentünk egy pár emberhez, közös képet csináltunk velük, idióta pofákat vágtunk, bemutogattunk meg ilyenek. Bementünk egy hotelbe, majd elkezdtünk szaladni a lépcsőn felfelé. A biztonságiak utánunk rohantak, de mi csak rágyorsítottunk.
-Hannah hova megyünk? - kérdezte nevetve Angi.
-Oda, ahonnan nem tudtok majd elszakadni. Anita nem szeretném ha valami bajod lenne, mert Matt megöl!
-Hannah? Akarom menni! Már rég éreztem ilyet, és ez tetszik! - mondta mosolyogva, majd beleegyeztem. Próbáltunk elbújni, de nem ment. Mindig megtaláltak minket. Mikor végre megtaláltuk a felvezető ajtót, akkor láttuk hogy le van lakatolva.
-Basszus! - mondtam, majd az ajtó mellett lévő poroltóval levertem azt. Felmásztunk, majd elállt a lélegzetünk... Iszonyat csodás volt minden. - Lányok? Hogy tetszik?
-Kurva jó. - mondta Zsófi vigyorogva, majd itt is csináltunk egy csomó képet.
-Hannah, te őrült vagy! - mondta Damla, majd elnevettük magunkat.
-Sokan mondták már. De mi lenne veletek nélkülem? - mondtam. - Anita rendbe vagy?
-Totálisan. - mondta, majd átölelt. - Rég volt már részem ekkora baromságban, köszönöm.
-Maguk meg mit keresnek itt? - jött mögénk egy őr.
-Őőő lépnünk kellene. - mondtam, de mér futottunk is.
-Álljanak meg! - mi csak nevetve mentünk tovább. Beszálltunk a liftbe, majd lementünk a földszintre. Még odaköszöntünk a portásnak, aki egész helyes volt, majd kifutottunk.
-Büdös punkok! - ordibált utánunk az egyik őr, de mi csak futottunk tovább.
-Na jó, ez kurva jó volt. - mondta Monroe, majd megálltunk és kitört belőlünk a röhögés.
-Ideje lenne hazamenni. - mondtam, majd bódultam a telefonomhoz kaptam. - Bassza meg, nem is látok! - nevettem.
-3 óra van. - mondta Anita. Felhívtam Ed-et, majd nagyjából elmondtam neki a szitut. Átjött értünk a kisbuszával, majd hazavitt.
-Hannah, 2-re itt vagyok érted.
-Oké, nagyon nagyon nagyon szeretlek Ed! - nyomtam egy hatalmas puszit az arcára, majd kiszálltunk. Még bénáztam egy sort a kulcsokkal, de végre kinyitottam. Mindenki elfoglalt egy kis területet és dőltünk is ki.

1 megjegyzés: