:D
Sajnálom, de egyenlőre a történetet abbahagyom, mivel kapcsolódni fog a WWNFY-hoz, és időben előrébb van...
Szóval, hogy ne derüljön ki semmi,
egyenlőre ez az "utolsó" fejezet.
~foREVer <3
6.fejezet: " Azt kérem! "
Sajnálom, de egyenlőre a történetet abbahagyom, mivel kapcsolódni fog a WWNFY-hoz, és időben előrébb van...
Szóval, hogy ne derüljön ki semmi,
egyenlőre ez az "utolsó" fejezet.
~foREVer <3
6.fejezet: " Azt kérem! "
Kenadee:
-Sziasztoook! - ülte be mellém Mowgli, majd adott egy puszit. - Szia kisöreg! - ökölpacsizott le Mitch-el.
-Szia apa! - nézett rá vigyorogva.
-Szia apa! - nézett rá vigyorogva.
-Na merre?
-Hát, nem tudom. Mitch? - néztem hátra. - Milyen téren szeretnél?
-Nem tudom. - tette fel a kezeit.
-Akkor szerintem menjünk végig pár bolton és eldől.
-Hát, nem tudom. Mitch? - néztem hátra. - Milyen téren szeretnél?
-Nem tudom. - tette fel a kezeit.
-Akkor szerintem menjünk végig pár bolton és eldől.
-Oké! - indítottam be a kocsit.
~
Nagyon sok üzletet végigjártunk, de valahogy mindig a motoroknál kötöttünk ki.
-Miért nem engeded neki? Imádja őket!
-Nem! - mondta suttogva, mégis kiakadva.
-Neked is van 2 is!
-17 évesen vetettem, Mark-al és May-el! Részegen! Oké?
-Ááá, Maaay! De rég láttam már. De nevet változtatott nem?
-Ja, valami Marilyn vagy mi, de nekem May marad.
-Visszatérve a témához! Az nem baj, ha a gyerek szereti őket! Nem akard befolyásolni!
-Nem! - néztem rá szigorúan, majd már csak azt vettük észre, hogy Mitch szalad át a zebrán, és egy kocsi jön felé vagy 200-al... - Mitch! - sikítottam el magam, majd odarohantam hozzá, felkaptam és még pont eltudtam ugrani. Ugyan a földön landoltunk, de szerencsére neki semmi baja nem lett. - Életem jól vagy? - ültem fel azonnal. - Fáj valamid? - fogtam meg a fejét.
-Nem anya, de kicsit megijedtem! - nézett rám könnyes szemekkel. - Dühös vagy?
-Dehogy is, miért lennék az? - szorítottam magamhoz. - Jól vagy, nem érdekel semmi más. - pusziltam meg a fejét.
-Kenadee jól vagytok? - rohant oda Mowgli.
-Igen! - keltem fel Mitch-el, majd észrevettem, hogy vérzik a lábam. - Kicsi lehorzsoltam a térdem! - fogtam meg.
-Elnézést, jól vannak? - jött oda a kocsi tulaja.
-Maga szerint jól vagyunk? - kezdtem el kiabálni. - Majdnem elütötte a fiamat, vadbarom! - pofoztam fel. - Észnél legyen már ember! - néztem rá kiakadva, majd a rendőrök jöttek oda.
-Hölgyem minden rendben?
-Persze, csak én sérültem meg, de ezt a faszfejet azonnal csukják le! - kaptam fel a fiamat.
Elmondtam mi történt és azonnal elmentek. Mi persze egyből a kórházba mentünk és átvizsgáltattuk Mitch-t.
-Szerencsére semmi baja nem lett, csak a könyöke zúzódott meg, de az sem komoly!
-Köszönjük! - mentünk ki.
-Anya, ez nagyon király volt! Te vagy a hősöm! - nézett rám Mitch csillogó szemekkel, majd elnevettük magunkat.
-Na látod kicsim, ennek örülök!
~
Inkább hazaindultunk és elnapoltuk ezt az egészet, de...
-Azt kérem! - kiáltotta el magát Mitch, Mowgli pedig egyből lefékezett.
-Igen kicsim? - fordultam azonnal hátra.
-Azt szeretném! - mutatott ki az ablakon és egyből leparkoltunk. Kiszálltunk, ő pedig egyenesen a bolthoz szaladt és rátapadt az üvegre.
~
-Austin, te állat, ez miattad van! - rontottam be hozzá.
-Mégis mi? - nézett rám zavartan.
-Ez! - mutattam az éppen kommandós ruhába berohanó Mitch-re.
-Austiiiiiiiiiiin megmenteleeeeeeeeeeek! - kiáltotta, majd felszaladt, Austin-ból pedig kitört a röhögés.
-Szia kisember... Veled még nem találkoztam! - hallotta meg egy ismerős hangot.
-Szia, én Mitch vagyok! És te?
-Hát, engem Marilyn-nek hívnak.
-May itthon van? - néztem Austin-ra kicsit sokkolódva. Ekkor Mitch szaladt le, May pedig jött utána le a lépcsőn. - May! - siettem oda hozzá, majd átöleltem.
-Szia Kenadee! Rég láttalak!
-Én is! - szorítottam magamhoz. - Mitch, a te
-Igen, a fiam.
-Őőő.... Valamiről lemaradtam! - mondta, majd leültünk a kanapéra és elmeséltem neki mindent. - Értem... Hát, Austin, nem is vártam tőled mást! - mondta nevetve, majd a kommandósat játszó Mitch-et kezdtük el nézni.
-Most mond meg... Kommandós szett? Miattad van! - mutattam Austin-ra.
-Csak játszottam vele! Lehet megtetszett neki! - mondta nevetve.
~
Nagyon sok üzletet végigjártunk, de valahogy mindig a motoroknál kötöttünk ki.
-Miért nem engeded neki? Imádja őket!
-Nem! - mondta suttogva, mégis kiakadva.
-Neked is van 2 is!
-17 évesen vetettem, Mark-al és May-el! Részegen! Oké?
-Ááá, Maaay! De rég láttam már. De nevet változtatott nem?
-Ja, valami Marilyn vagy mi, de nekem May marad.
-Visszatérve a témához! Az nem baj, ha a gyerek szereti őket! Nem akard befolyásolni!
-Nem! - néztem rá szigorúan, majd már csak azt vettük észre, hogy Mitch szalad át a zebrán, és egy kocsi jön felé vagy 200-al... - Mitch! - sikítottam el magam, majd odarohantam hozzá, felkaptam és még pont eltudtam ugrani. Ugyan a földön landoltunk, de szerencsére neki semmi baja nem lett. - Életem jól vagy? - ültem fel azonnal. - Fáj valamid? - fogtam meg a fejét.
-Nem anya, de kicsit megijedtem! - nézett rám könnyes szemekkel. - Dühös vagy?
-Dehogy is, miért lennék az? - szorítottam magamhoz. - Jól vagy, nem érdekel semmi más. - pusziltam meg a fejét.
-Kenadee jól vagytok? - rohant oda Mowgli.
-Igen! - keltem fel Mitch-el, majd észrevettem, hogy vérzik a lábam. - Kicsi lehorzsoltam a térdem! - fogtam meg.
-Elnézést, jól vannak? - jött oda a kocsi tulaja.
-Maga szerint jól vagyunk? - kezdtem el kiabálni. - Majdnem elütötte a fiamat, vadbarom! - pofoztam fel. - Észnél legyen már ember! - néztem rá kiakadva, majd a rendőrök jöttek oda.
-Hölgyem minden rendben?
-Persze, csak én sérültem meg, de ezt a faszfejet azonnal csukják le! - kaptam fel a fiamat.
Elmondtam mi történt és azonnal elmentek. Mi persze egyből a kórházba mentünk és átvizsgáltattuk Mitch-t.
-Szerencsére semmi baja nem lett, csak a könyöke zúzódott meg, de az sem komoly!
-Köszönjük! - mentünk ki.
-Anya, ez nagyon király volt! Te vagy a hősöm! - nézett rám Mitch csillogó szemekkel, majd elnevettük magunkat.
-Na látod kicsim, ennek örülök!
~
Inkább hazaindultunk és elnapoltuk ezt az egészet, de...
-Azt kérem! - kiáltotta el magát Mitch, Mowgli pedig egyből lefékezett.
-Igen kicsim? - fordultam azonnal hátra.
-Azt szeretném! - mutatott ki az ablakon és egyből leparkoltunk. Kiszálltunk, ő pedig egyenesen a bolthoz szaladt és rátapadt az üvegre.
~
-Austin, te állat, ez miattad van! - rontottam be hozzá.
-Mégis mi? - nézett rám zavartan.
-Ez! - mutattam az éppen kommandós ruhába berohanó Mitch-re.
-Austiiiiiiiiiiin megmenteleeeeeeeeeeek! - kiáltotta, majd felszaladt, Austin-ból pedig kitört a röhögés.
-Szia kisember... Veled még nem találkoztam! - hallotta meg egy ismerős hangot.
-Szia, én Mitch vagyok! És te?
-Hát, engem Marilyn-nek hívnak.
-May itthon van? - néztem Austin-ra kicsit sokkolódva. Ekkor Mitch szaladt le, May pedig jött utána le a lépcsőn. - May! - siettem oda hozzá, majd átöleltem.
-Szia Kenadee! Rég láttalak!
-Én is! - szorítottam magamhoz. - Mitch, a te
-Igen, a fiam.
-Őőő.... Valamiről lemaradtam! - mondta, majd leültünk a kanapéra és elmeséltem neki mindent. - Értem... Hát, Austin, nem is vártam tőled mást! - mondta nevetve, majd a kommandósat játszó Mitch-et kezdtük el nézni.
-Most mond meg... Kommandós szett? Miattad van! - mutattam Austin-ra.
-Csak játszottam vele! Lehet megtetszett neki! - mondta nevetve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése