6.fejezet: " Ez a zongora mellett! "
Renée:
-Renée, itthon vagy? - nyitott be Juliet.
-Nem! - mondtam álmosan.
-Jinxx?
-Nem tudooom! - húztam a fejemre a takarómat nyűgösen. - Vendégszoba! - mondtam, majd lassan kinyitottam a szemeimet. Felültem, felgumiztam a hajam és bevonultam a tusolóba. - Valami baj van? - mentem ki ameddig engedtem a vizet.
-Andy-nek egy pár napig bent kell maradnia, ezért viszek neki pár cuccot! Szia Jinxx!
-Reggelt'! - nézett ránk álmos fejjel, majd ásított egy hatalmasat. - Nem tudom mit aggódtatok, Renée elég nyugis éjszaka.
-Aha, ameddig van vele valaki! - mondta Juliet vigyorogva.
-Naaaa! - néztem rá durcásan, mire adott egy puszit.
-Tudod, hogy szeletlek Renée! - vigyorgott még mindig, majd bedobált pár cuccot egy bőröndbe. Imádtam, hogy ilyen laza csaj, nem vitt túlzásba semmit!
-Na, gyerekek, estefelé jövök!
-Addig maradjak itt? - kérdezte kedvesen Jinxx, amin meglepődtem.
-Hát, megköszönném!
-Jézusom, nem vagyok 6 éves oké? - néztem körbe. - Jó bulinak tűnt az elején, de... De ez már kicsit sok! Legalább elmehetek délután valahova?
-Kicsim, ne hagyd egyedül Jinxx-t! - mosolygott Juliet, majd kiment, én pedig tátott szájjal néztem a gitárosra.
-Ez most mi? - mutattam az ajtóra.
-Ők mondták! - tette fel a kezeit.
-Na neeeee! - fogtam meg a fejem, majd visszamentem a fürdőbe és vettem egy hatalmas forró fürdőt... Tökéletes az ébredéshez!
-Renée, ne legyél hisztis! - kopogott be.
-Nem vagyok hisztis! - mondtam felháborodva, miközben öltöztem.
-Figyelj, nekem amúgy is el kell mennem próbára! Gyere velem!
-És azzal mit érek el? Semmi kedvem ott lenni!
-Egy stúdióban próbálunk! Te tudod, hogy ott mennyi ketyere van? Az összeset kipróbálhatod! - mondta, majd kinyitottam az ajtót.
-Biztos? - néztem rá nagy szemekkel.
-Biztos! - vigyorodott el.
-Így görbülj meg? - mutattam fel a kisujjam, mire ő is felmutatta, majd beleakasztotta az enyémbe.
-Így! - bólintott, még mindig vigyorogva.
-Akkor mondd meg mit szeretnél ebédre! Ma ÉN főzök kivételesen! - indultam el lefelé.
-Hát... Ez biztos jó ötlet?
-Még Andy és Juliet sem haltak meg, szóval ez egy jó előjel nem? - mosolyodtam el.
-De várj, még csak 8 óra van! Mit csináljunk?
-A halál se tudja... - kapcsoltam meg a rádiót. - Reggelit?
-Jöhet! - mentünk be a konyhába.
-És mit akarsz enni?
-Ó, várj egy picit! - mondta, majd felvett a telefont. - Csá! Nem, Renée-nél. Igen, annál! Hát... Nem tudom... - nézett rám. - Renée, eljöhetne Jake meg CC?
-Annyit mondjanak, mit akarnak kajálni! - mondtam mosolyogva.
-Gyertek! Oké... Oké! Csá! - nyomta ki. - Nem baj?
-Ugyan már! Legalább elterelitek a gondolataimat! - legyintettem. - Mit csináljak?
-Tudsz gofrit sütni? - nézett rám kérdően.
-Persze! - fordultam meg. - Akkor gondolom palacsinta is jó lesz, szirup van itthon, tejszínhab is van... Vanília puding... - nyitottam ki a szekrényt és egy csomó minden rám esett. - Picsába!
-Jól vagy? - jött oda Jinxx röhögve.
-Azt hiszem, bár fejbe talált 1-2 csomag barna cukor... - néztem rá, de ő csak kinevetett. - Andy bátyámat sohasem szabad a konyhába engedni!
-Na gyere! - fogta meg a kezem. - Ne segítsek inkább valamit?
-Hát... - keltem fel. - Talán a pudingot megcsinálhatnád! - vettem fel 2 tasakot.
-Na ide vele! - mosolygott.
15 percen belül, a fiúk megérkeztek, mi ketten pedig lelkesen készítettük a palacsintákat meg a gofrikat.
-Sziasztok!
-Csá! - jöttek be a srácok.
-Hali! - mosolyogtam rájuk. - Úúú, de álmos fejetek van!
-Nem aludtunk valami sokat, az igaz! - mondta Jake, majd leültek. - Hmm... Finom illatok! - jött oda.
-Te menj innen! - tolta el az arcánál fogva Jinxx a fiút. - Renée, ne engedd, hogy idejöjjön, mert ez egy bélpoklos! - nézett rám.
-Puding? - kérdezte Jake, majd újjal belenyúlt és lenyalta. - Hmm... Lehetne jobb is!
-Megszólod a főztömet? - nézett rá mérgesen a másik gitáros.
-CC él még? - néztem hátra, de a dobos csak az asztalon feküdt és aludt. - CC! - mentem oda. - Jól vagy? - nevettem el magam.
-Mi? - nézett fel. - Basszus, hogy kerültünk mi ide? - nézett körbe, mire kitört belőlünk a röhögés.
-Hol voltál te tegnap este? - ült le mellé a 2 fiú.
-Nem tudom gyerekek... Annyira emlékszem, hogy a barátnőmmel elmentünk inni, aztán valahol HB partjain ébredtem vele, meg pár ismeretlen taggal!
-Szép életcél! - mondta Jake röhögve.
-Na, legyen ami felszívja az alkoholt! - tettem eléjük a már kész ételeket és visszamentem sütni tovább.
-Renée, hogy lehet Andy-nek, egy ilyen húga?
-Milyen?
-Ennyire tróger? - néztek rám, mire csak felnevettem.
-Köszönöm!
-Ma eljön próbára!
-Őőő.... Nem hiszem, hogy nekünk abból nagy hasznunk lenne! Amúgy sincs Andy!
-Írt üzenetet, hogy eltud jönni 1-2 órára. De miért ne lenne hasznunkra?
-Jinxx.... - nézett rá CC. - Ő ANDY húga! Biersack mind a kettő!
-Hát - már kezdett volna védeni, de lassan rám nézett és hirtelen megváltozott a véleménye. - Max lekötözzük!
-Mi? - kérdeztem azonnal, magas hangon. - Nem szedek szét semmit!
-Aha... Pont arról vagy híres! - bólintott Jinxx.
-Na ne már! - tettem csípőre a kezem. - Fiúk nemár! Komolyan nem fogok szétszedni semmit!!
~
-RENÉE! - kiáltotta el magát Andy.
-Nem én voltam! - tettem fel a kezeimet.
-Mégis hogy tudtál elszakítani egyszerre 3 zsinórt és ennyire eltekerni a gombokat?
-Mégis merre járkáltál? - nézett rám Andy
-Ez mellett a.... - fogtam meg az első tárgyat, ami mellettem volt.
-Zongora mellett! - vigyorogtam rá ártatlanul.
-És akkor ez meg mi? - mutatta fel az egyik nyakláncomat.
-Ez nem az enyém! - fogdostam meg határozottan.
-Nem, EZ a tiéd! Láttam ma rajtad! - emelte fel a szemöldökét. - Ne hazudj!
-Mi? Hogy húznák fel ilyet??
-Renée, te voltál! - állt mellém Jinxx. - Ha nem is vallod be, vannak kamerák! - mosolygott rám, miközben a sarkokban lévő kis kamerákra mutatott.
-Na jó... Talán csináltam 1-2 dolgot...
-1-2 dolgot? Hogy csináltad ezeket?
-Nem tudom! - néztem rá furcsállóan. - Csak, megtörtént... Ugyan már Andy! Nem csinálok most már semmit!
-Hát még szép hogy nem! Menj át abba a szobába és meg ne lássam, hogy bármihez is hozzá mersz nyúlni! - mutatott a próbaterem jobb oldalán lévő kis ajtóra. Elkaptam a nyakláncomat és egy fintor vagy szó nélkül bementem a terembe.
Tele volt mindenféle dobozzal, meg eltört hangszerrel. És ami a legjobban tetszett, egy behangolatlan cselló...
Nagyjából hallás után meghúztam a húrokat, az ölembe vettem és elkezdtem játszani...
Egy Bach-ot kezdtem el, méghozzá a Prelude-ot. Ez volt a kedvencem, amit még a suliban tanultunk.
Jinxx:
-Várjatok egy kicsit! - álltam meg, majd az ajtóhoz léptem. - Renée tud csellózni?
-Lehet... Fogalmam sincs, szerintem a suliba megtanulhatott 1-2 számot.
Benyitottam és megláttam a mosolyogva, csukott szemmel játszó lányt. Totálisan beleélte magát és az ujjai, mintha hozzá sem értek volna a húrokhoz. Kecsesen, mégis magabiztosan játszott és egyszer sem rontotta el. A játéka kápráztató volt...
Mintha, egy totálisan másik világba került volna. Nem figyelt fel arra, hogy ott állok, csak játszott és játszott.
Mikor meghúzta a végét, mosolyogva kifújta a levegőt.
-Jinxx? - nézett fel rám. - Mióta vagy itt?
-Nem régóta! - mosolyodtam el. - Ezt hol tanultad?
-Még a suliban.
-Gyönyörű volt!
-Kö...Köszönöm. - mondta zavarában, majd elpirult és lehajtotta a fejét.
-Reggelt'! - nézett ránk álmos fejjel, majd ásított egy hatalmasat. - Nem tudom mit aggódtatok, Renée elég nyugis éjszaka.
-Aha, ameddig van vele valaki! - mondta Juliet vigyorogva.
-Naaaa! - néztem rá durcásan, mire adott egy puszit.
-Tudod, hogy szeletlek Renée! - vigyorgott még mindig, majd bedobált pár cuccot egy bőröndbe. Imádtam, hogy ilyen laza csaj, nem vitt túlzásba semmit!
-Na, gyerekek, estefelé jövök!
-Addig maradjak itt? - kérdezte kedvesen Jinxx, amin meglepődtem.
-Hát, megköszönném!
-Jézusom, nem vagyok 6 éves oké? - néztem körbe. - Jó bulinak tűnt az elején, de... De ez már kicsit sok! Legalább elmehetek délután valahova?
-Kicsim, ne hagyd egyedül Jinxx-t! - mosolygott Juliet, majd kiment, én pedig tátott szájjal néztem a gitárosra.
-Ez most mi? - mutattam az ajtóra.
-Ők mondták! - tette fel a kezeit.
-Na neeeee! - fogtam meg a fejem, majd visszamentem a fürdőbe és vettem egy hatalmas forró fürdőt... Tökéletes az ébredéshez!
-Renée, ne legyél hisztis! - kopogott be.
-Nem vagyok hisztis! - mondtam felháborodva, miközben öltöztem.
-Figyelj, nekem amúgy is el kell mennem próbára! Gyere velem!
-És azzal mit érek el? Semmi kedvem ott lenni!
-Egy stúdióban próbálunk! Te tudod, hogy ott mennyi ketyere van? Az összeset kipróbálhatod! - mondta, majd kinyitottam az ajtót.
-Biztos? - néztem rá nagy szemekkel.
-Biztos! - vigyorodott el.
-Így görbülj meg? - mutattam fel a kisujjam, mire ő is felmutatta, majd beleakasztotta az enyémbe.
-Így! - bólintott, még mindig vigyorogva.
-Akkor mondd meg mit szeretnél ebédre! Ma ÉN főzök kivételesen! - indultam el lefelé.
-Hát... Ez biztos jó ötlet?
-Még Andy és Juliet sem haltak meg, szóval ez egy jó előjel nem? - mosolyodtam el.
-De várj, még csak 8 óra van! Mit csináljunk?
-A halál se tudja... - kapcsoltam meg a rádiót. - Reggelit?
-Jöhet! - mentünk be a konyhába.
-És mit akarsz enni?
-Ó, várj egy picit! - mondta, majd felvett a telefont. - Csá! Nem, Renée-nél. Igen, annál! Hát... Nem tudom... - nézett rám. - Renée, eljöhetne Jake meg CC?
-Annyit mondjanak, mit akarnak kajálni! - mondtam mosolyogva.
-Gyertek! Oké... Oké! Csá! - nyomta ki. - Nem baj?
-Ugyan már! Legalább elterelitek a gondolataimat! - legyintettem. - Mit csináljak?
-Tudsz gofrit sütni? - nézett rám kérdően.
-Persze! - fordultam meg. - Akkor gondolom palacsinta is jó lesz, szirup van itthon, tejszínhab is van... Vanília puding... - nyitottam ki a szekrényt és egy csomó minden rám esett. - Picsába!
-Jól vagy? - jött oda Jinxx röhögve.
-Azt hiszem, bár fejbe talált 1-2 csomag barna cukor... - néztem rá, de ő csak kinevetett. - Andy bátyámat sohasem szabad a konyhába engedni!
-Na gyere! - fogta meg a kezem. - Ne segítsek inkább valamit?
-Hát... - keltem fel. - Talán a pudingot megcsinálhatnád! - vettem fel 2 tasakot.
-Na ide vele! - mosolygott.
15 percen belül, a fiúk megérkeztek, mi ketten pedig lelkesen készítettük a palacsintákat meg a gofrikat.
-Sziasztok!
-Csá! - jöttek be a srácok.
-Hali! - mosolyogtam rájuk. - Úúú, de álmos fejetek van!
-Nem aludtunk valami sokat, az igaz! - mondta Jake, majd leültek. - Hmm... Finom illatok! - jött oda.
-Te menj innen! - tolta el az arcánál fogva Jinxx a fiút. - Renée, ne engedd, hogy idejöjjön, mert ez egy bélpoklos! - nézett rám.
-Puding? - kérdezte Jake, majd újjal belenyúlt és lenyalta. - Hmm... Lehetne jobb is!
-Megszólod a főztömet? - nézett rá mérgesen a másik gitáros.
-CC él még? - néztem hátra, de a dobos csak az asztalon feküdt és aludt. - CC! - mentem oda. - Jól vagy? - nevettem el magam.
-Mi? - nézett fel. - Basszus, hogy kerültünk mi ide? - nézett körbe, mire kitört belőlünk a röhögés.
-Hol voltál te tegnap este? - ült le mellé a 2 fiú.
-Nem tudom gyerekek... Annyira emlékszem, hogy a barátnőmmel elmentünk inni, aztán valahol HB partjain ébredtem vele, meg pár ismeretlen taggal!
-Szép életcél! - mondta Jake röhögve.
-Na, legyen ami felszívja az alkoholt! - tettem eléjük a már kész ételeket és visszamentem sütni tovább.
-Renée, hogy lehet Andy-nek, egy ilyen húga?
-Milyen?
-Ennyire tróger? - néztek rám, mire csak felnevettem.
-Ma eljön próbára!
-Őőő.... Nem hiszem, hogy nekünk abból nagy hasznunk lenne! Amúgy sincs Andy!
-Írt üzenetet, hogy eltud jönni 1-2 órára. De miért ne lenne hasznunkra?
-Jinxx.... - nézett rá CC. - Ő ANDY húga! Biersack mind a kettő!
-Hát - már kezdett volna védeni, de lassan rám nézett és hirtelen megváltozott a véleménye. - Max lekötözzük!
-Mi? - kérdeztem azonnal, magas hangon. - Nem szedek szét semmit!
-Aha... Pont arról vagy híres! - bólintott Jinxx.
-Na ne már! - tettem csípőre a kezem. - Fiúk nemár! Komolyan nem fogok szétszedni semmit!!
~
-RENÉE! - kiáltotta el magát Andy.
-Nem én voltam! - tettem fel a kezeimet.
-Mégis hogy tudtál elszakítani egyszerre 3 zsinórt és ennyire eltekerni a gombokat?
-Mégis merre járkáltál? - nézett rám Andy
-Ez mellett a.... - fogtam meg az első tárgyat, ami mellettem volt.
-És akkor ez meg mi? - mutatta fel az egyik nyakláncomat.
-Ez nem az enyém! - fogdostam meg határozottan.
-Nem, EZ a tiéd! Láttam ma rajtad! - emelte fel a szemöldökét. - Ne hazudj!
-Mi? Hogy húznák fel ilyet??
-Renée, te voltál! - állt mellém Jinxx. - Ha nem is vallod be, vannak kamerák! - mosolygott rám, miközben a sarkokban lévő kis kamerákra mutatott.
-Na jó... Talán csináltam 1-2 dolgot...
-1-2 dolgot? Hogy csináltad ezeket?
-Nem tudom! - néztem rá furcsállóan. - Csak, megtörtént... Ugyan már Andy! Nem csinálok most már semmit!
-Hát még szép hogy nem! Menj át abba a szobába és meg ne lássam, hogy bármihez is hozzá mersz nyúlni! - mutatott a próbaterem jobb oldalán lévő kis ajtóra. Elkaptam a nyakláncomat és egy fintor vagy szó nélkül bementem a terembe.
Tele volt mindenféle dobozzal, meg eltört hangszerrel. És ami a legjobban tetszett, egy behangolatlan cselló...
Egy Bach-ot kezdtem el, méghozzá a Prelude-ot. Ez volt a kedvencem, amit még a suliban tanultunk.
Jinxx:
-Várjatok egy kicsit! - álltam meg, majd az ajtóhoz léptem. - Renée tud csellózni?
-Lehet... Fogalmam sincs, szerintem a suliba megtanulhatott 1-2 számot.
Benyitottam és megláttam a mosolyogva, csukott szemmel játszó lányt. Totálisan beleélte magát és az ujjai, mintha hozzá sem értek volna a húrokhoz. Kecsesen, mégis magabiztosan játszott és egyszer sem rontotta el. A játéka kápráztató volt...
Mintha, egy totálisan másik világba került volna. Nem figyelt fel arra, hogy ott állok, csak játszott és játszott.
Mikor meghúzta a végét, mosolyogva kifújta a levegőt.
-Jinxx? - nézett fel rám. - Mióta vagy itt?
-Nem régóta! - mosolyodtam el. - Ezt hol tanultad?
-Még a suliban.
-Gyönyörű volt!
-Kö...Köszönöm. - mondta zavarában, majd elpirult és lehajtotta a fejét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése